Sokat beszélünk az ártalmas, adalékanyagokkal teli élelmiszerekről, és egyre többen igyekeznek kikerülni ezeket. Viszont nem nagyon esik szó arról, hogy az ételek elkészítése során, a leggondosabban válogatott alapanyagok felhasználása ellenére milyen mérgek kerülhetnek fazékba, a tányérba.
A műanyagok úgy vesznek körül minket, mint az embert az erdőben a zöld… Bármerre nézünk, mindenütt ott vannak, és különösen sok lehet belőlük a gyerekjátékok között és a konyhában.
Szinte nincs olyan háziasszony, akinek ne lennének műanyag tárolóedényei, aki ne használna folpackot, vagy épp műanyag poharakat, tányérokat mondjuk egy szülinapi zsúr, vagy egy kerti grillezés során, vagy ne vásárolna műanyag palackos ásványvizet, üdítőitalt. Pedig azért a cumisüvegek körül kirobbant botrány miatt szegről-végről mindenki hallhatott arról, hogy a műanyagok jórésze egy bizonyos biszfenol-A (BPA) nevű vegyületet tartalmaz, amely az 1930-as évek óta ismert, szintetikus ösztrogénként számon tartott vegyület. Egyre több kutatás támasztja alá a biszfenol-A szervezetre káros hatását; az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat nyilatkozata alapján “belélegezve irritálja a légutakat, gőze irritálja a szemet, a szembe jutva súlyos szemkárosodást okozhat. 30 százalék fölötti koncentrációban bőrrel érintkezve túlérzékenységet okoz. Krónikus expozíció esetén hatással van a vesékre és a májra, valamint ártalmas lehet a fogamzóképességre.”
És belélegzésen kívül hogyan juthat még a szervezetünkbe? Úgy, hogy a fent nevezett edényekből, eszközökből, csomagolóanyagból a vele érintkező ételbe, italba oldódik. Az oldódás nagyobb mennyiségben történik meg, ha a műanyag meleg élelmiszerrel érintkezik, vagy melegítésre kerül (például mikróban). A humusz.hu-n ez olvasható:
“Miért káros a BPA? Elsősorban azért, mert a két nemi hormon, az ösztrogén és a tesztoszteron működését zavarja meg. Kísérletek igazolják, hogy rákapcsolódik a sejtek ösztrogén receptoraira, és nem engedi, hogy azok aktiválódjanak vagyis csökkenti az ösztrogén receptoron keresztül kifejtett hatását. A folyamat a nők ciklusaira, fogamzóképességére lehet káros hatással, hogy pontosan milyen mértékben, az egyelőre nem ismert. Csecsemők esetében a BPA nagyobb veszélyt jelent, beleavatkozhat ugyanis a központi idegrendszer nemi meghatározottságának kialakulásába, amely a születés körüli pár napban zajlik le. Az biszfenol „férfiasíthatja” az újszülött agyát, akinek felnőttkori szexuális életében változás állhat be, például a dominanciára való törekvésben vagy homoszexualitásra irányuló hajlamban.A hormonok azonban nem kizárólag a nemi működésben játszanak szerepet. Kutatások igazolják, hogy az agynak különböző területein található sejtcsoportok érzékenyek az ösztrogénre. A nemi működést, és a táplálkozást vezérlő agyi rendszerek részlegesen átfedik egymást. Ennek eredményeképpen a szervezetbe kerülő biszfenol nem csak a szexuális irányultságot, és reprodukció szabályozását zavarhatja meg, hanem a táplálékfelvétel szabályozását is. Ebből az következik, hogy a napjainkban a fejlett országokban tapasztalható tömeges elhízás legalább is részben a BPA hatásával magyarázható – jelentette ki Dr. Zsarnovszky Attila, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának adjunktusa, aki amerikai kollégájával, Scott Belcherrel évek óta kutatja a BPA szervezetre gyakorolt hatását. És ha ez nem lenne elég: a biszfenol szerkezetének köszönhetően könnyen bekerül a sejtekbe. A vérkeringéssel a magzatba, majd az anyatej útján a csecsemő szervezetébe kerül be. Az ipar pedig folyamatosan gondoskodik a biszfenol utánpótlásról egészen addig, amíg ezt egy jogszabály módosítás meg nem akadályozza.”
Annak ellenére, hogy azért ezek az információk többé-kevésbé keringenek a köztudatban, megtűrjük a műanyagokat a konyhánkban – mert a rosszat nem azonnal tapasztajuk. És mert olyan macerás kikerülni őket. Íme néhány tipp Esztertől, ő így csökkenti a jelenlétüket:
“1. Nem iszunk “ásványvizet”. Minden kutatás azt igazolja, hogy az extrém helyzetek kivételével a csapvíz, méginkább a házilag megszűrt csapvíz (pl. Brita-szűrőkancsó), sokkal jobb, mint az ásványvíznek titulált csomagolt vizek.2. Ha vinni kell az innivalót, készítünk itthon teát, limonádét vagy csak épp szűrt vizet -és valódi üvegekben azt visszük magunkkal. A gyerekek is az iskolába.
3. A nyúlós fólia nagyon káros! Zsírpapírba csomagolom a sajtokat, felvágottat, alumíniumfóliával fedem az edényeket.
4. Sosem szabad forró ételt műanyag edénybe tenni vagy azokban melegíteni! Nevezetesen én száműztem minden műanyag edényt és eszközt a konyhámból és rájöttem, hogy az élet megoldható nélkülük. A mosogatógépben mosott műanyagok elveszítik a szilárd felületüket és még rosszabbá válnak!
4. Sosem szabad forró ételt műanyag edénybe tenni vagy azokban melegíteni! Nevezetesen én száműztem minden műanyag edényt és eszközt a konyhámból és rájöttem, hogy az élet megoldható nélkülük. A mosogatógépben mosott műanyagok elveszítik a szilárd felületüket és még rosszabbá válnak!
5. Ha csomagolt húst, sajtot tudok csak beszerezni, amint hazaérünk vele, átcsomagolom. Nemcsak a nyúlós fólia, a habtálcák is a veszélyes műanyagok közé tartoznak.
6. Kerülöm a műanyag poharas-tányéros-evőeszközös helyeket.
7. A konzervdobozok belseje is be van vonva a legrosszabb, legoldékonyabb szeméttel. Újabban megint áztatom a babot, igyekszem üvegbe zárt konzerveket venni. Szinte mindenből kapható ez a változat is.
8. A szendvicseket papírzacskóba, szalvétába csomagoljuk.
9. A műanyag dobozok alján általában van egy jel: egy kis háromszög számmal a közepén. Ha muszáj műanyagot vennem, csakis ezeket #1 PETE, #2 HDPE, #4 LDPE and #5 PP választom!!!!Soha nem veszek 3-as (PVC), 6-os(PS) és 7-es jelű termékeket. Ezek a legeslegrosszabbak. Ma így mondják. De mivel tegnapelőtt még erről sem tudtuk, én kerülöm mindet, amennyire lehet. Azzal nem árthatok!”
Számos forrás, például a greenfo.hu azt állítja, hogy kutatások döntő többsége kimutatta, a 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagú palackok és edények használata során nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe.
Közben érkezett volna Altairtól egy hozzászólás, de a terjedelme miatt bejegyzés született belőle az ő blogján. Bár azt állítja, egyáltalán nem ilyen vészes a helyzet, amit a ftalátokról írt, az sokkolóbb, mint a BPA-val kapcsolatos információk… Mindenképpen ajánlom elolvasásra!
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Hallottam már a műanyag okozta ártalmakról, de így olvasva még szörnyűbbnek tűnik. A legelkeserítőbb az ásványvíz…:(
na ez most nagyon odavágott… Asztalom éppen itt áll két jó minöségü ásványvíz, müanyag palackban. Az áll rajta, hogy “Für Babynahrung geeignet”, vagyis babáknak is jó.Viszont az üvegen semmi jelölés! Ez azért durva, föleg, hogy nem olyan hazailag megszokott, elsö érintésre összeesö palackban van, hanem jó kemény, vastagfaluban. Ezeket az anyagokat vajon egy méregtelenítö kúra kioldja a szervezetböl?
Komoly viták folynak ekörül a téma körül, egy barátnőm épp most hívott skype-on, hogy azért nem ilyen durva a helyzet, és hogy sok a pánikkeltő cikk a témában; nem tudom. Sokmindent olvastam,és azt látom, hogy megy a mis-másolás rendesen. Az egyik vizsgálat alátámasztja, a másik nem. Az egyik megerősíti, a másik kizárja. Akkor most ki itt a hülye? Nyilvánvalóan súlyos üzleti érdekek vannak, amiért esetleg érdemes elhallgatni dolgokat. És bizonyára az is előfordulhat, hogy az egész túl van lihegve. De ha az élet a tét, a gyerekeink egészsége, akkor én bevállalom, hogy potyára dobtam ki a műanyag edényeket… Az üveg különben is gusztusosabb:))
Hát izé…., hogy idézzem örökbecsű Pajor Tamást: “semmi sem használ és minden árt!”. Egyrészről tuti van benne túllihegés és városi legenda is, de másrészről meg micsoda disznóság, hogy rajtunk nyerészkedve minden ócska anyagot felhasználva gyártanak egészségre ártalmas cuccokat.A csapvíz meg nem egyértelmű. A falunkban pl. hiába van vezetékes ivóvíz, ha annak az Arzén tartalma meghaladja az eü. határértéket. És az Arzént a Brita nem szűri! Így marad a palackos ásványvíz.
Köszi. Nagyon hasnos információk.
Szombaton jutott el hozzám is ez az info. Évek óta ásványvizet iszunk, a gyerekek azt visznek magukkal. Én megijedtem…
Persze, mondhatjuk azt is, hogy akkor levegőt se vegyünk, mert az is tele van méreggel, és tényleg, ha az ember komolyan belegondol, mi van a környezetünkben, hát ijesztő…Jehudit, az, hogy arzén van a vízben, nagyon durva. Persze, akkor a palackos a megoldás. Vajon mivel lehet szűrni az arzént?
én a Brita szűrőről olvastam annyi rosszat, hogy végül kidobtuk. nem bántam, mert szerintem mellékíze volt és a higiéniával sem voltam elégedett…az ásványvizet a cipelés miatt hagytuk abba, a csapvizet “leiStungswasser”-nek kezdtük nevezni és mindenki elégedetten issza :-))nálunk most volt cumisüvegcsere és meglepődtem, hogy sokfélét lehet kapni üvegből is. de egy bizonyos koron és fickándozási szinten túl azt is veszélyesnek érzem…most légy okos…Helga
Padlót fogtam… Teljesen…
Ami a cumisüvegeket illeti, van néhány hasznos információ a vegyi.blog.hu-n. Ott azt írja az egyik hozzászóló:”Magyarországi helyzet:minden itthon forgalmazott cumisüveg “üveg” része polikarbonátból van: Avent, Chicco, Nuk, Mam, Tommy Tippee, Canpol, bébé confort…. ezért mindegyik biszfenol A-t tartalmaza cumiknál a szilikon veszélytelen, a latex (pl Chicco) már kérdéses, mert allergiát okozhatállítólag hamarosan kapható lesz egy új márka, az USA-ban évek óta jelen lévő Dr. Brown’s, amely üvegek polipropilénből készülnek, biszfenol-a mentesen, a cumijuk pedig szilikonezek teljesen okék, csak lehessen már kapni. érdeklődtem én is, érdeklődjetek ti is a brendonnál, dm-nél, kenguru goldnál, babyplanetnél…. csak lesz valami” És később kiegészíti:”bocs, a Mam nem tartalmaz biszfenol a-t”Aztán, hogy ez tényleg így van-e, azt nálam sokkal okosabbak sem mondják meg tutira…
köszönöm a további infókat. volt pár a bótban, amire rá volt írva, hogy nem tartalmaz ilyet. mostanáig Tefalt használtunk, de néha már kicsi, ezért kellett az új.az egy dolog ugye, hogy van-e benne ez vagy az, de vajon a kisasszonynak megfelel-e a szívó rész formája… de ragaszkodik egyelőre hozzá, úgyhogy reméljük a legjobbakat…Helga
Nagyon hosszút írtam, nem megy át, sokallja a blogger.A lényege az volt, hogy nem kell túlzásokba esni!Kirakom magamhoz bejegyzésként, hivatkozhatok ide, vagy átmásolhatom az idézetet?
A sima csapvízben is van arzén, meg sok más egyéb is, de ugye meg van határozva az eü. határérték. Na ezen határértéken felül van az arzén. Fogalmam sincs mivel szűrhető, de a Brita haszn.utasításában benne van, hogy ezt speckó nem szűri.1 éves kiscsajom a műanyag “iszit” (így hívjuk a csőrös poharat. Simán bikából földhöz vágja! Pohárból nem tud önnálóan inni még, vagy ha inna, azt hiszem azt is földhöz vágná. Szóval az üveg itt ki is zárva. A megoldás a tudatos vásárlás. Nézni kell miből van adott termék!Helga, mit olvastál a Britáról?
Altair, én belinkeltem a bejegyzésedet (bár legszívesebben bemásolam volna..:)))
Judit, például ezt: http://www.medicalonline.hu/cikk.php?id=3932&print=1Helga
Köszi Helga!Egyébként…….a vízszűrők is műanyagból vannak!…..
Egy pár hónapja olvastam valahol a neten egy hozzászólást, amit egy mérnök írt, akinek laboratóriumi ivóvíz vizsgálata munkája.Azt írta, soha nem inna vízszűrő kancsóból, mert legalább százszoros a baktériumtartalom a kancsóban, mint a sima vízben. Ha a szűrőt nem cserélik időben, ezerszerese. Azóta én sem iszom ilyen vizet…
Na tessék…:(
:o) Nyugodtan be is másolhattad volna. :o)Szerintem a ftalátos írást is kirakhatod, mert az is komoly kockázat.
Na, hát mot kiraktam, köszi:)
Tudja valaki, hogy mit jelent az ha a cumisüvegen található háromszög alatt van a PC jelzés, nem pedig a háromszög közepében? Ez lehet, hogy BPA-mentes?
Szerintem a PC a polikarbonát, és úgy tudom, az is tartalmaz biszfenol-A-t.