Praktikák sok gyerekhez

Top 5 almás paleo süti

Tudjátok, sok alma termett. A múlt héten az almás sütijeimből válogattam ki a legjobbakat, most paleo vonalon teszem ugyanezt. A paleo ugyebár a liszt-, cukor és tejtermékmentes táplálkozást jelöli (nagyjából), tehát ezeket a sütiket fogyaszthatják a cukorbetegek, liszt- és tejérzékenyek, sőt, az alacsony glikémiás indexű, tehát súlycsökkentő célú étrendbe is beilleszthető.

A recepteket a sütik nevére kattintva éritek el.

1. Almás-mákos a75Ez a paleósok nagy kedvence, szinte osztatlan sikert arat mindig, egyetlen kivétel azok csoportja, akik nem szeretik a mákot. Házilag kicsit macerás elkészíteni amiatt, hogy egyesével kell megsütni a lapokat, nekem a nagy cukrászsütővel könnyű dolgom van, felkenem három sütőlemezre az öt lapot, és hat perc alatt megsütöm. Otthon kicsit lassabb.

De például a fenti képen látható példányt is otthon készítettem, tehát azért kivitelezhető.

2. Almás-fügés

a75Nem muszáj fügét tenni az almára, lehet gránátalmát, banánt… Szabadon.

3. Almás-mandulás

a75Nem bonyolult, és nagyon finom.

4. Meggyes-mákos

a75És persze almás. Az egyik legegyszerűbb, hiszen ezt csak keverni kellés sütni. Az almától jó szaftos marad a tészta, nem szárad ki.

5. Banános-gesztenyés (meg almás-répás-kókuszos-csokis)

a75Egyik első próbálkozásom volt, ez is egyszerű, keverni kell és sütni.

 

 

Kreatív festés: fújd!

Nemcsak ecsettel lehet festeni, érdekes alkotások születhetnek az alábbi technikával, amit Zsófi mutat be. Az a jó benne, hogy a gyengébb kézügyességű gyerekek is ugyanolyan eséllyel indulnak, mint az ügyesebbek. Aztán csak fantázia kérdése, ki mit képzel a kapott mintázatba.

Szívószállal kicsit lehet könnyíteni a feladaton…

Gyertek Szigligetre!

Jó lenne, ha bejönne a meteorológusok általam legutóbb olvasott tippje, miszerint a hétvégén jó idő lesz. De lehet, hogy már módosították, és a hivatalos álláspont az eső, zivatar, ebben az esetben remélem, ismét tévednek majd.

Csütörtöktől vasárnapig ugyanis Szigligeten áll a bál: amint 2006 óta minden októberben, így most is megrendezésre kerül a Süllőfesztivál. Hogy milyen programok lesznek, azt elolvashatjátok a fesztivál honlapján.

Hogy miért írok én erről? Mert beleszerettem ebbe a nem is kicsi faluba, amelynek sok-sok háza, de mindössze 800 állandó lakosa van. Mondtam is a férjemnek, ha kirepülnek a gyerekek, költözzünk oda. 15 kilométer Keszthelytől, olyan panorámával, hogy az embernek minden pillanatban gyógyul a lelke a látványtól.

IMG_0478

Azért ez nem rossz kilátás…

A falu fő attrakciója természetesen a vár. Ide minden évben ellátogatunk a családdal – bár a nagyobb gyerekeink már nem mindig tartanak velünk -, és én mindig megdöbbenek azon, hogy évről-évre mennyit fejlesztenek ezen a történelmi emléken. A fenti képen már a várból fényképeztem visszafelé, ott látható a várkapu, amit nemrég építettek fel, ugyanis néhány éve még nem létezett. A várfalat is folyamatosan pótolgatták.

IMG_0481

Íjászkodni is lehet.

Még nem indulunk fel a lépcsőkön – itt találjuk a “színpadot”, ezt a placcot, ahol most épp Zsófi próbálja ki az íjászkodást. 5 lövés 200 forint, és kiderül(het), van-e érzéke a delikvensnek ehhez a sporthoz.

IMG_0484

Bence elsőre meglepően jól lőtt.

A legkisebbekre is gondoltak, jópofa játszótér (terecske) is helyet kapott itt, a “földszinten”.

IMG_0486

Lehet táncolni a várkapitánnyal, így.

Aztán indulhatunk felfelé. Falépcsőkön, újjáépített hídon át fel, le, jobbra, balra – mindig felfedezünk valamit, ami “jé, tavaly még nem volt itt”. Vagy legalábbis még nem így.

IMG_0490

A látnivalókat illetően gondoltak az Y generációra is, akik nem valószínű, hogy elolvassák az ismeretterjesztő táblát, ám ha valamit nézni és nyomkodni lehet, az jöhet. Ebben a három kronoszkópban egy rövid, ám nagyon szemléletes és jópofa 3D-s film mutatja be, hogyan égett le a vár. Egyébként úgy, hogy a villám belevágott a lőportoronyba, és az felrobbant.

IMG_0497

Régen belső terek egyáltalán nem is léteztek a várban, most több is van. Ez itt a konyha.

IMG_0492

Ez pedig a szoba. Vagyis, a szoba falán elhelyezett ismertető. Felhívnám a figyelmet a színesben látható, 1511-ben készült grafikára… Hát igen, nem volt se tévé, se internet.

IMG_0494

Ez a kályha is a szobában látható.IMG_0493

 

Azért a vár egykori lakói nem rossz környezetben éltek.

IMG_0498A következő képet a várban fent készítettem, középen látható az a kis tér, ahol az íjászatot lehet kipróbálni. Nyáron itt koncerteket rendeztek, ugyanis a hegyoldalban elhelyezett padokon összesen ezer ember le tud ülni.

IMG_0491

A vár legtetején meg ilyet lehet fotózni.

IMG_0512

Ha tehát eljöttök a szigligeti Süllőfesztiválra, a várat ne hagyjátok ki. És ha  a várban már jártatok, lefele térjetek be a Vár kávézóba, ahol a fagyi eszméletlen jó, és az én sütijeim egészítik ki a kínálatot. De erről már írtam…

 

Hogyan lehetsz kreatív?

Ismerkedem az infografika készítésével, ami nagyon jó eszköz a vizuális megjelenítéshez. Több ingyenes infografika-készítő oldalt találtam, és kísérletezem. Ha nektek is kedvetek van ilyesmivel játszani, megtehetitek az easel.ly, az infogr.am, vagy a Piktochart weboldalon. Én az utóbbin dolgoztam most. Elsőre fogalmam sem volt, mit hogyan, de úgy érzem, kezdek belejönni. Vettem is a bátorságot ahhoz, hogy egy ilyen infografika segítségével harminc tippet adjak: hogyan lehetünk kreatív(abb)ak?
kreativ(1)

Így helyettesítsd a tojást, ha muszáj

Meggyőződésem, hogy a tojás rendkívül egészséges, nyugodtan fogyasztható – erről már korábban írtam itt a blogon is.

Azonban vannak, akik allergia miatt kénytelenek kerülni, és hozzám is érkezett már olyan kérdés, hogy nem tudom-e, mivel lenne helyettesíthető a tojás a receptekben. Nos, első körben megkérdeztem a blog Facebook oldalán, ki mit tud, és rendkívül színes képet kaptam. Sütikben Dalma nevű olvasóm bevált módszere: 1 tojás=2 ek víz, 1 ek olaj, 2 tk sütőpor, a Tímea által használt helyettesítő: 1 ek darált lenmag 3 ek vízzel leöntve, amit kicsit állni kell hagyni felhasználás előtt. Sok hasznos ötlet érkezett még, meg aztán én is kicsit utánajártam, és végül az alábbi képet hoztam össze belőle, fogadjátok szeretettel, mint életem első infografikai próbálkozását.

tojás

 

Legjobb almás süteményeim

Biztosan hallottátok, hogy idén rengeteg alma termett, ráadásul jó nagyok, finomak, és most éppen ez a baj. Túl sok. Úgyhogy mentsük meg az almatermést, együnk minél több almát – és ösztönzésképpen bemutatom kedvenc almás receptjeimet, garantálom, hogy mindegyik óriási. A receptet a süti nevére kattintva éritek el.

1. Fahéjas almatortaa75Ez a No.1.  Csúcs, ennél egy jobbat tudok, a Balatoni Rizlingtorta nevű alkotásomat, csak annak sajnos titokban kell tartanom a receptjét. Nehezen megy. Mindenesetre, ez nagyon közel van hozzá, biztos a siker.

2. Almás pite

a75Klasszikus, semmi újragondolás, rafinált fűszer beiktatása: úgy, ahogy néhai anyósom receptes könyvében szerepel. Mellette pedig egy aranyos kis beszélgetés az akkor még hatéves Zsófival.

3. Expressz tejszínes almatorta

a75Félkész leveles tésztából villámgyorsan előállítható, az alma szépen megpárolódik a tejszínes-fahéjas lében, és nemcsak irgalmatlanul finom lesz, de még jó illattal is tölti be a lakást.

4. Fahéjas almás rózsák

a75Rendkívül egyszerű, és el lehet vele kápráztatni a célszemélyeket. Plusz még finom is.

5. Almás-túrós süti

a75Újabb nagyágyú; annyi csalás van benne, hogy a képen szereplő sütit üveges almapüréből sütöttem, de almapürét nagyon egyszerűen készíthetünk: meg kell hámozni az almát, darabokra vágni, kevés cukros-citromlés vízben megfőzni, majd leturmixolni. A lét érdemes turmixolás előtt leönteni róla, és csak akkor hozzáadni, ha hígítani kell a pürét, de nem valószínű, hogy erre szükség lesz.

Nos, melyik a legszimpatikusabb?

A malachit és a hajóvonták

Mostanában eszembe jut egy-egy villanás a gyerekkoromból, egészen furcsa dolgok.

Az egyik a malachit; volt egy mesekönyvem, amiben sokszor emlegették a malachitet – valaki kapott valakitől, vagy találta -, és nem értettem, hogy hol vannak a malacok? Valamiféle metaforának gondoltam, hogy azt a bizonyos követ – mert az kiderült a szövegkörnyezetből, hogy ilyesmiről van szó – a malacok hitéről nevezték el, és bizony morfondíroztam azon, hogy miben is hihetnek a malacok. Nem tudom, miért jutott ez eszembe, de amikor mindezt szóvá tettem a blog Facebook-oldalán, bölcs ex-padtársam, Sanyi erre is tudott magyarázatot: “mert gyerekkorodban mindent tudtál. (Én legalább is így voltam.) Ezért tudtad, hogy a malachit a malacok hite, akik egy malac istenségben hisznek és a malac templomba járnak, ahol a három kismalac ministrál. Ami miatt ez most az eszedbe jutott, az a jelenlegi társadalmi környezeted morális állapota. (Bár mint kő, a reménység szimbóluma, ami éltessen a jövőre nézve…)”

A malchites könyvet a nagymamáméknál olvastam egy nyáron (ötéves koromtól tudtam, és nagyon szerettem olvasni), és talán ezért jutott eszembe az is, hogy náluk nyáron a teraszon szólt szinte egész nap egy kis táskarádió. Vagy ha nem is egész nap, de ami biztos: a Jó ebédhez szól a nóta, az Időjárás- és vízállás-jelentés, továbbá A Szabó család ment minden nap. A Jó ebédhez szól a nóta alatt ebédeltünk, ez tiszta sor, utána pedig mosogattunk a mamával, ott, a teraszon; egy nagy bádoglavórban volt az áztató mosogatószeres meleg víz, egy másikban az öblítésre való tiszta forró. Ő mosogatott, én öblítettem, aztán ketten törölgettünk, és közben szólt a vízállás-jelentés: “a Duna Gönyűnél apad, máshol árad, hajóvonták találkozása tilos”. Soha nem értettem, mi ez a dolog a hajóvontákkal, meg hogy miért nem találkozhatnak. Egyáltalán, maga szó, hogy “hajóvonta”, sem volt számomra értelmes. De elfogadtam, mint a malachitet, és vártam már, hogy mi van a Marcallal Mórichidánál, apad vagy árad, és találkozhatnak-e szegény hajóvonták. (Egyébként  a hajóvonta: a vontatóhajó és a mellékötött vagy utána akasztott úszóegységek összessége. Folyamszűkület esetén  nem férnek el egymás mellett, vagy a kis helyen a nehéz irányíthatóság miatt könnyebben fordul elő baleset – hát ezért nem találkozhattak.)

Azon gondolkodtam, mennyire elképzelhetetlen ma már, hogy valaki végighallgasson egy vízállás-jelentést. Hiszen megszoktuk, hogy ha számunkra érdektelen műsor megy, elkapcsolunk vagy lekapcsoljuk, benyomunk egy CD-t, MP3-at, és csak olyasmit hallgatunk, ami feltételezésünk szerint érdekel. Abban az időben pedig hallgattuk, hallgatta mindenki, mert ez volt. Hozzátartozott az ebéd utáni időszakhoz, hogy elhangzik a vízállás-jelentés, és én sem kérdőjeleztem meg soha, hogy tulajdonképpen mi a túrónak hallgatjuk mi ezt, amikor semmi közünk hozzá. Gondolataimban megjelentek a hajóvonták, amint sündörögtek, hogy láthassák egymást, de a szigorú női hang kimondta, hogy a találkozásuk tilos, így szertefoszlott minden reményük.

És eltelt azóta 30 év, már csak én vagyok egyedül a képből, se mama, se ház, se táskarádió – csak az emlék, hogy a hajóvonták találkozása tilos.

Hát hogy van ez?

 

 

Paleo Bounty torta

Hogy ez eddig nem jutott eszembe…! Mennyire egyszerű, és milyen jó – ráadásul viszonylag gyorsan el is készül.

fotó 1(2)

Hozzávalók a tésztához:
3 tojás
3 ek nyírfacukor/eritrit
15 dkg kókuszreszelék
1 kk szódabikarbóna
2 ek kakaópor

A kókuszos krémhez:
4 dl kókusztejszín (cocomas)
4 ek nyírfacukor/eritrit (érdemes kóstolni, ne legyen túl édes)
30 dkg kókuszreszelék

A tetejére:
5 dkg nyírfacukor/eritrit
5 dkg víz
5 dkg kókuszzsír
5 dkg kakaópor

fotó 2(4)

1. Előmelegítjük a sütőt 180 fokosra. Egy 26 cm átmérőjű kapcsos tortaformát kibélelünk sütőpapírral.

2. A tésztához a tojásokat gépi habverővel nagyon habosra verjük a nyírfacukorral, nagyjából négy percig, magas fokozaton, majd belekeverjük a száraz hozzávalókat (kókuszreszelék, kakaópor, szódabikarbóna), de innentől nagyon gyorsan dolgozunk, mert a kókuszreszelék olyan sunyi, hogy képes beszívni az összes tojást, még mielőtt elérünk a sütőig. Szóval, gyorsan összeforgatjuk, nem dögönyözzük, beleöntjük a formába, és már dobjuk is a sütőbe, 20-25 percre, kinek milyen a sütője. Ha megsült, hagyjuk kihűlni.

3.  A kókusztejszínt kis lábaskában melegíteni kezdjük a nyírfacukorral, ha utóbbi feloldódott, belekeverjük a kókuszreszeléket. Ezt a masszát szépen elegyengetjük a tortaalapon (körbevehetjük tortagyűrűvel, de tulajdonképpen anélkül is megáll a töltelék). Hűtőbe tesszük, hogy jó hideg legyen, amikor rákerül a csokibevonat.

4. Az pedig a következő: 5 dkg (igen, bocsánat) vizet felforralunk, beletesszük a nyírfacukrot, keverjük, hogy feloldódjon. Jöhet a kókuszzsír, ezt is jól elkeverjük, majd a kakaópor, innentől vagy kézi, vagy gépi habverőre váltunk, úgy keverjük sűrűsödésig. Bevonjuk vele a hideg tortát.

Aztán még hűtjük kicsit.

fotó 4(3)

Angol nyelvű táborok Magyarországon és Kanadában

Két és fél éve írtam Eszterről, aki családjával hat évvel ezelőtt költözött Kanadába. Akkor még nem tudta pontosan, mivel szeretne majd foglalkozni, aztán egyszer csak felvetődött az ötlet – mi lenne, ha a két országot összehozná, legalábbis az ifjúságot, a nyári hónapok erejéig.  Így körvonalazódott lassan, hogy nyári tábort kéne csinálni, ahol a magyar gyerekek kanadai fiatalokkal lennének körülvéve, hogy muszáj legyen angolul kommunikálni a mi nyelvünket nem bíró vendégekkel.

a75

Aztán Eszter a nyáron hazajött – és igen, igen, hozott nekem egy Kitchen Aidet! -, és körbejárta azokat a lehetséges táborhelyeket, amelyeket még Kanadában nézett meg a neten. Lélegzetelállítóan szép helyeken járt – mondta ő, aki azért már többször megfordult a Niagara-vízesésnél, például. Aztán végül két táborhely maradt: az egyik az első hallásra vicces nevű Alsómocsoládon, a másik Ajka mellett található, ezek fognak otthont adni nyáron az angol nyelvű táboroknak.

A táborok honlapján mindenféle információ megtalálható, és ezeken kívül van egy olyan “fül”, hogy “Funny Bones”. Itt vicces feladatok követik egymást hétről hétre, és a legszorgalmasabbak közül valaki ajándékba kap egy hét táborozást. Érdemes megoldani, és beküldeni a feladatokat, amelyek nemcsak nem túl nehezek, de szórakoztatóak is egyben.

a75

A táborról olvashattok a Facebookon is, érdemes megnézni!

Biciklivel benzinkúton

Útközben vettem észre, hogy lapos a hátsóm. Nagyon. Bekerekeztem hát a benzinkútra, megálltam a keréknyomás ellenőrzésére hivatott készüléknél, sztenderdre raktam a biciklit, és elkezdtem küzdeni. Mert vagy a bicikli akart eldőlni, vagy a szelepre nem tudtam ráilleszteni a csövet.

Közben megállt mögöttem egy kisbusz, a sofőr mellett egy hölgy ült, mindketten láthatóan idegesek voltak, és a kisbusz vezetője járó motorral várta, hogy végezzek már.

Közben még mindig azzal kínlódtam, hogy a küllők között valahogy úgy rá tudjam tenni a szelepre azt a vacakot, hogy közben a lánctól ne legyen csupa olaj a kezem, és amikor már majdnem sikerült, a bicikli kezdett dőlni, nem felém, hanem kifelé. A sofőr még mindig járatta a motort, idegesen mutogatott, nem volt nehéz kitalálni, hogy engem szidnak; azt vártam, hogy dudálni kezd, és akkor odamehetek, megkérhetem, hogy pumpálja fel a kereket, legyen szíves, addig én majd nyomom a dudát. Mint ahogy ez egy pár évvel ezelőtti reklámban láttam, és nagyon tetszett.

De nem dudált.

Közben viszont odajött egy férfi a kútról, és megkérdezte, segíthet-e, és éppen arra járt egy ismerősöm is, ő meg fogta a biciklit. Így hárman, közös erővel felpumpáltuk a kereket. Nem volt egyszerű. Aztán szerényen odébb toltam a bringát, a kisbuszos meg nagy peckesen beállt a helyemre.

Mennyivel gyorsabban telt volna az idő neki is, ha segít.

a75

Neki a rendőr bácsi segített…

a75

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!