Konyhai ténykedéseim során a legnagyobb sikerélményben mostanában a kenyereim részesítenek. Próbálkoztam korábban is kenyérsütéssel, de valahogy a család tetszését nem nagyon nyerték meg különféle alkotásaim, pedig szerintem jók voltak. A vendégeim legalábbis efelől biztosítottak mindig. De a gyerekeim, ha egyszer-egyszer a boltból hoztam zsemlét, áhítatos szemmel néztek a zacskóra:
– Ahh, bolti zsemle…!!
Hát így kedveskedjen az ember szeretteinek saját sütésű pékáruval. Nemrég azonban földimmel, Maxszal konzultáltam egyéb ügyben, és csak úgy mellékesen megkérdeztem: hogyan süssek igazán finom kenyeret? Max csak annyit mondott: “Jénai.” És jelentőségteljesen nézett hozzá. De beleragad – mondtam én, mire ő: “Sütőpapír.” Ó, tényleg.
![]()
És akkor megvilágosodtam. Van nekem egy szép nagy, kerek jénai tálam fedővel, még a nagymamámé volt, nagyon szeretem használni. Az pont jó lesz – határoztam el, és azon nyomban nekiláttam.
Először kovászt készítettem 6-7 gramm élesztőből, 1,5 dl langyos vízzel, 10 dkg liszttel. Az élesztőgombák elszaporodásához a 25-30 fokos környezet a legmegfelelőbb, ezért a kovászt összekevertem és állni hagytam néhány órán át, meleg helyen, letakarva. Azóta már elmélyültem a szakirodalomban, és a következőket olvastam: a kovász érési ideje akkor optimális, ha sütemények készítéséhez 3-4, búzakenyerekhez 6-8, rozskenyerekhez 16-20 órán át pihentetjük. Hát én aztán pihentettem, ugyanis jól megfeledkeztem róla.
![]()
Így aztán, amikor kora délután eszembe jutott, hogy hoppá, kenyerünk meg nincs, beugrott a kovász is. Beleöntöttem hát gyorsan a kenyérsütő üstjébe, adtam hozzá még két deci langyos vizet, hatvan deka lisztet vegyesen: volt benne rozs-, sima- és rétesliszt, egy evőkanál sót, két evőkanál olajat, és elindítottam a gépet. Mivel közben úgy láttam, túl ragacsos, lágy a tészta, adtam még hozzá lisztet addig, amíg szépen nem gömbölyödött a lapátok között, és ha belenyomtam az ujjamat, nem ragadt rá.
Ekkor lekapcsoltam a gépet, és hagytam, hogy a tészta duplájára keljen. Utána lisztezett gyúrólapra borítottam, kicsit átgyúrtam, kerekre formáztam, majd kibéleltem sütőpapírral a jénait, és beletettem a nyers cipót. Bekapcsoltam a sütőt 50 fokosra, beletettem a tálat, és 30 percig újra kelesztettem a tésztát. Ezután kivettem a sütőből, amit rögtön 230 fokosra állítottam. Éles késsel három csíkot vágtam a tésztába, majd vízzel lepermeteztem – ehhez van egy ilyen kis spriccelőm, tudjátok, mint az ablaktisztító flakonja, úgy vettem az IKEA-ban egy-kétszáz forintért. Kenyérsütéshez használom leginkább.
A jénai tetejét is befújtam vízzel, majd ráborítottam a tálra, és betettem a sütőbe. Kb. 45 perc alatt szép pirosra sütöttem. Amikor készen volt, kivettem a sütőből a tálat, aztán kivettem a gyönyörű kenyeret a tálból, rácsra tettem, és újfent lespricceltem. Csodálatos, ropogós héjú, puha bélzetű, finom kenyér lett belőle.
Időbe telt, az biztos. És ez aztán el is gondolkodtatott. Hogy mennyire hozzászoktunk ahhoz, hogy bemegyek-a-boltba-megveszem-a-kenyeret, és milyen idegen a mai élettempótól az, hogy egy kilós cipót gyakorlatilag reggeltől estig készítünk el – igaz, ennek nagy része nem munka, hanem várakozás.
Mint ahogy várakozás az egész élet. Mindig várunk valamit. Várjuk, hogy valami jó következzen, valami más, valami új. A zsidó vallás, illetve a kereszténység egyik fő jellemzője is a várakozás: az egyik várja, a másik visszavárja a Messiást.
És miközben várunk, valami készül – valamikor kész lesz, valamikor eljön.
Ahogy ez a kenyér is – vacsorára meglett. Minden várakozásunkat felülmúlta.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Ez szép volt 🙂
De mennyire szép. 🙂
Nagyon szép kenyeret sütöttél.Bizony mostanában én is előbb megveszem, mint megsütöm.Na mostantól ezen változtatunk. 🙂
Lám, lám, s bizony mennyire megérte a várakozást. Móni ez a kenyér fantasztikus. Tudod kenyérsütésem kezdetén (ugy kb 20 évvel ezelőtt) én is azt hittem, hogy mennyi sok elpazarolt idő. Ma már ez sem gond, mert már az ember gyakorlatból is tudja, hogy kb mennyi ideig hagyhatja magára a tésztát, s addig mi minden meg lehet csinálni ? – még el lehet menni vásárolni is 🙂 Gratulálok, nagyon szép lett a kenyered és kívánom hogy ne hagyd abba.
Na, ezt a párbeszédet ismerem Max-szal 🙂 Még a tekintetét is látom a lelki szemei előtt, ahogy mondja!Gyönyörű a kenyered! És gyönyörűek a záró gondolatok! Pont advent harmadik vasárnapjához illik 🙂
Na errűl beszéltem! Apró kicsi fogások, amik nagyot lendítenek. képzelheted mi zajlott Limaránál, hat órán keresztül:-)A kényszerített blogger kommenteleőnek annyit, így jár aki kérdez tőlem:-)
Szia! Van valami viszonyszámod a jénai térfogata és a liszt mennyisége közé? Csilla
ez megabrutál jól néz ki.ezután is így teszel, gondolom.
Hű de megkóstolnám! :)) Nagyon jól néz ki!
mostanában én is megint vásárolt kenyeret etetek a családdal, de ez a bejegyzés esz6embe ju7ttatta, hogy mennyire szeretek sütni is. Én teljes kiőrlésű rozs és sima lisztet szoktam keverni /minden tésztánál/. Réteslisztet szinte nem is használok itthon. Te miért teszed bele? Mit tud ez a liszt, amit a többi nem?köszi: M
Köszönöm a dicsérő szavakat, én is büszke vagyok rá (illetve rájuk). Max, újfent köszönöm a jótanácsot.CSILLA: a jénaim átmérője 24 cm, magassága 9 cm. Elfelejtettem, hogy számoljak térfogatot… A tészta össztömege 1,3 kg volt, sülés után 1,17.
Magdaléha, rétesliszt durvábbra van őrölve, mint a sima, és van benne maghéj őrlemény is. Nem fújódik fel annyira a kenyér, viszont ropogós lesz a héja – hát ezért szoktam a tésztába keverni, legfeljebb fele-fele arányban a sima liszttel.
Köszi Móni!Azt tudtam, hogy durvább, a többi új infó.M
Én kenyérlisztet használok (BL80) szted érdemes ehhez is réteslisztet adni?
Jehudit, a kenyérliszthez nem kell! Pont azért szokták javasolni, hogy keverjünk réteslisztet a sima liszthez, hogy a BL80-ashoz hasonlót kapjunk:)
Nagyon szep a kenyer ! En csak kivajazom a jenait es ugy sutom a kenyeret.