Sokszor elhatároztam már, hogy megmutatom nektek a kedvenc helyünket, amely nagyon szerencsésen a házunktól mintegy 500 méterre található, így kényelmes sétával nagyjából öt perc alatt ott is vagyunk. Sokszor jövünk ide, akár enni, akár csak leülni egyet, és beszélgetni: ez a hely a gyenesdiási hal- és termelői piac, amit tévesen sokan biopiacnak hívnak, de hát nem az. Ellenben roppant hangulatos, és nagyon finomakat ehet-ihat az idelátogató; ha turista lennék, engem megnyugtatna, hogy a helyiek is itt múlatják az időt, hiszen akkor ezek szerint nem lehet annyira lehúzós… (Egyébként a piac megnyitójáról is írtam anno, 2011-ben, itt olvashatjátok azt a bejegyzést.)
Mindenki talál magának olyasmit, amit szeret: van itt kürtőskalács, lángos, palacsinta, halak, jó kis kézműves sörök, fröccs, – és ha már a halat mondtam az előbb: harcsacsipsz.
Mi???
Igen, jól értetted, harcsacsipsz.
Amikor először belekóstoltunk ismerőseink asztalánál – vegyetek nyugodtan, mondták -, én azonnal rendeltem magunknak is egy adagot. Hogyan készül? – kérdeztem a hölgytől, aki szűkszavúan annyit válaszolt: az szakmai titok.
Aztán végignéztem, ahogy a halból vékony szeleteket vág, besózza, paprikás lisztbe forgatja, majd a frituban, forró olajban ropogósra süti. Nagyjából ennyi a szakmai titok, és tény, hogy az eredmény hihetetlenül finom, pedig aztán én nem is igazán szeretem a halat.
Amit viszont nagyon szeretek: a smokerben készült húsok. És ezek nagymestere, Németh Tamás is itt ügyködik, ezen a piacon.
Két szép Green Eggben készülnek a húsok; alacsony hőfokon, sokáig sülnek pácolva, füstben, amitől olyan ízük lesz, hogy az ember legszívesebben helyben sírva fakadna az örömtől. 
A húsokból a vendég kérhet szendvicset, tálat, kap mellé sok zöldséget, padlizsánkrémet, ajvárt, attól függően, hogy a séf épp mit álmodott meg aznapra. Mi rászoktunk, az a helyzet. 
A húsok mellett pedig fergeteges sült kolbászt is kóstolhatunk: nem mócsingos, éppen kellően zsíros, jó fűszerezésű kolbi mindenféle finom körítéssel. 
Persze, nemcsak enni lehet a piacon – aki szeretne, vehet tökmagolajtól kezdve különböző házi lekvárokat, szörpöket, mézet, vagy akár kézműves üvegékszereket is. 
Forrás
A másik kedvenc faházunkban Laci és Fanni tartja a frontot: a Sörművek a legjobb limonádék, kézműves sörök és rozé fröccs hazája.
Nem múlt el a szezonkezdés dráma nélkül: május végén, egyik éjjel öt faházat feltörtek ismeretlen tettesek, és bár pénzt kerestek, azt nem találva, több értékes holmit elvittek. Így például a fentebb említett Tamás késkészletét, amely ritka, és igen értékes késeket tartalmazott. 
Mivel sosem lehet tudni, ki mivel találkozik, megosztom én is, hátha előkerül ez a gyűjtemény valahonnan…
Egyébként a piacon a vegánok is találnak maguknak ínyencségeket, az egyik faházban kifejezetten ilyen jellegű ételeket árulnak. És még szólnom kell a színpadról is: ami hétköznap a gyerekek kedvelt játszótere, hétvégén valódi funkciót kap: különböző formációk lépnek fel, hogy zenei aláfestést adjanak a hangulatos estékhez, ám ugyanakkor időnként főszereplővé lép elő a színpad – hamarosan, a júliusi Keszegfesztiválon például a KFT lép fel itt. 
Remélem, sikerült kedvet csinálnom ehhez az egészen különleges helyhez, ha a környéken jártok, ki ne hagyjátok! Most már hétköznapokon is nyitva vannak a faházak, délután biztosan, hétvégén egész nap. Gyertek, találkozzunk itt, vagy a cukrászdánkban, amely öt perc séta felfelé, a község főútja felé, és tudjátok, már csak két hét, és nyitunk!
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: