Eljött a pont, hogy őszintén sajnálom azt, hogy én magam nem férek bele egy borítékba, és nem utazhatom körbe úgy a Földet, mint Hunor, a kalandozó magyar. A kisróka január 5-én kelt útra, hogy egy év alatt annyi helyen megforduljon, amennyin csak lehetséges, és már most annyi kalandban volt része, hogy úgy érzem, szívesen cserélnék vele. 
Akik még nem hallottak erről a kis játékomról, azok kedvéért mondom: a plüssállat a blog olvasói között utazik kézről-kézre – mert magyarok mindenhol vannak -, nem azért, mert hogy ez önmagában olyan hű de jó, hanem azért, hogy akinél éppen állomásozik Hunor, az fotók segítségével mutasson meg annyit a lakóhelyéből, környezetéből, amennyit gondol, amennyit fontosnak érez, vagy amire éppen lehetősége van.
Hunor tőlünk, Gyenesdiásról Érdre, majd Solymárra ment, onnan kiugrott Bécsbe, visszatért Budapestre, majd egészen Új-Zélandig, Aucklandig repült; onnan haladt tovább Melbourne-be, ahol Réka, Imre, Lili és Nóra várta. Persze, azért volt némi izgalom az utaztatásnál: Új-Zélandról szerda-csütörtök körül kellett volna Hunornak az ausztrál városba érkeznie, de csak következő hétfőn ért oda.
Hát, nekem már az is megfordult a fejemben, hogy soha nem kerül elő. Hogy kész, a Magyar Postát megúszta, de a két ország valamelyik postája meg mégis elkeveri… Mert hát innen azt mondjuk, hogy Ausztrália csak egy köpésre van Új-Zélandtól, de azért az mégis csak 1500 kilométer. A lényeg az, hogy egyszer csak jött az üzenet Rékától: Hunor megvan, megnyugtatására egy kollégája várta.
Mit mondjak, nem látszik túl boldognak, pedig ha tudná, hányan cserélnének vele… A hétköznapokon Hunor főleg Imrével kirándult, aki aztán egy fergeteges videót is összerakott a kisróka melbourne-i tartózkodásáról. Íme.
Átadom a szót Rékának, legyetek részesei ti is a melbourne-i kalandnak.
Mindenek előtt köszönjük a lehetőséget, hogy megmutathattuk Hunornak Melbourne-t, nagyon érdekes kaland volt! Melbourne több mint 4 millió lakosú, elképesztően nyüzsgő nagyváros, mindig történik valami érdekes, színes, nyitott és abszolút multikulturális. Építészete durván eklektikus, a modern beton épületek és a 100 éves faház simán megférnek itt egymással. Rengeteg a látnivaló, így képtelenség róla keveset írni. A következő fotókon láthatóak Melbourne legfontosabb látnivalói, érdekességei, aki ide eljön, az tuti megnézi, megtapasztalja, ezért is tartottuk fontosnak ezeket megörökíteni.
Utcai szobor egy zebránál, az átkelésre vár. 🙂
Hunor gondolkodott, küldjön-e nektek képeslapot.
Turistainformációs dolgozó a belvárosban, Hunor hamar összebarátkozott vele.
Háttérben a Federation Square
Flinders Street Station
Flinders Street Station ismét
Melbourne a villamosok városa, rengeteg villamosvonal van. Itt a 35-ös nosztalgiavillamos látható, körbe körbe megy a belvárosban, teljesen ingyenes rajta az utazás.
Belváros, a Yarra folyó feletti sétálóhíd
Sétálóhíd ismét
Felhőkarcolók egyike
Melbourne Central bevásárlóközpont és a “Marionett Óra”. Minden órában csodálatosan zenél, a Waltzing Matilda-t. Ez Ausztrália legismertebb dala.
A Melbourne Central épületben a “Glass Cone” (üvegkúp), amely a világ legnagyobb ilyen jellegű üveg építménye. 20 emelet magas, csodaszép!
Hunor a Parliament Garden (Parlament kert) szökőkútjánál hűsölt a hőségben.
Victoria állam parlamentjének épülete
Városkép a parlament kapujából
Ugyanott egy modernebb felvétel
A Melbourne Star óriáskerék, igazi turistalátványosság
Ismerkedett a tömegközlekedéssel…
…élvezte a metrózást…
…amely itt milliók mindennapi életéhez tartozik.
A híres Bathing Box-ok, amelyek olyan élénk színesre festett faházikók, amelyekben csónakokat, nyugágyakat és egyéb beach felszerelést tartanak a tulajok. Hozzátartoznak Melbourne-höz, a világon egyedülállóan. Örök képeslap-téma. 🙂
A következő képek a tengerparton készültek:
Két kép készült Sovereign Hill kapujában (sajnos bemenni most nem volt időnk vele), másfél órára Melbourne-től. Ausztrália és az aranyásás mindenki tudatában egybenőtt. Ennek a (még ma is létező) meggazdagodási reménynek állítottak csodálatos emléket egy városrész megőrzésével, mely a 100-150 évvel ezelőtti poros aranymosó városkába visz vissza. A szobor egy aranyásót ábrázol az elmaradhatatlan ásóval, aranymosó tálcával és a juhászkutyával.
Két kép a Luna park (vidámpark) bejáratánál:
Következik a St Kilda Beach, általában rengeteg járókelő, kutyasétáltató, kocogó jár arra.
Csodaszép homokvárat csinált egy úr, akinek ez egyébként a hobbija és ezzel járja a világot: https://www.facebook.com/TXSandSlinger/?ref=ts&fref=ts 
Hunor ijesztő kalandba is keveredett. A St. Kilda Beach fotózáson egy sirály el akarta rabolni! Szerencsére a férjem időben észrevette, hogy meg akarja támadni és elhessentette, így Hunor mellett landolt a madár. Aztán gyorsan szedtük a sátorfánkat… 
A másik fotó ugyanott készült, St. Kilda Beach, háttérben a belváros a felhőkarcolókkal.
Utolsó kép a beach-ről:
Hunor elment az általános iskolába a lányainkért. 🙂 Itt az udvaron várta őket, háttérben a szigorúan egyenruhás gyerkőcök.
Köszönjük, hogy a részesei lehettünk Hunor kalandjainak!
Sok szeretettel,
Réka, Imre, Lili és Nóra
Nos, gondolom, ha végignéztétek a képeket, értitek, miért is sóhajtozom annyira amiatt, hogy nem férek bele egy borítékba… Hunor utazik tovább Canberrába, legközelebb az onnan érkezett fotókat mutatom meg.
Íme a térkép, ahol nyomon követhetitek, merre járt a kisróka:
Kövessétek Hunort a Facebookon is!
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Nagyon jo otlet volt igy mi is habar csak olvasva bejarjuk a vilagot!!!!En is szivesen lennek a helyebe…..!!!!!!!Udv.