Mai Móni

Hunor, a kalandozó magyar Melbourne-ben

Eljött a pont, hogy őszintén sajnálom azt, hogy én magam nem férek bele egy borítékba, és nem utazhatom körbe úgy a Földet, mint Hunor, a kalandozó magyar. A kisróka január 5-én kelt útra, hogy egy év alatt annyi helyen megforduljon, amennyin csak lehetséges, és már most annyi kalandban volt része, hogy úgy érzem, szívesen cserélnék vele.

Akik még nem hallottak erről a kis játékomról, azok kedvéért mondom: a plüssállat a blog olvasói között utazik kézről-kézre – mert magyarok mindenhol vannak -, nem azért, mert hogy ez önmagában olyan hű de jó, hanem azért, hogy akinél éppen állomásozik Hunor, az fotók segítségével mutasson meg annyit a lakóhelyéből, környezetéből, amennyit gondol, amennyit fontosnak érez, vagy amire éppen lehetősége van.

Hunor tőlünk, Gyenesdiásról Érdre, majd Solymárra ment, onnan kiugrott Bécsbe, visszatért Budapestre, majd egészen Új-Zélandig, Aucklandig repült; onnan haladt tovább Melbourne-be, ahol Réka, Imre, Lili és Nóra várta. Persze, azért volt némi izgalom az utaztatásnál: Új-Zélandról szerda-csütörtök körül kellett volna Hunornak az ausztrál városba érkeznie, de csak következő hétfőn ért oda.

Hát, nekem már az is megfordult a fejemben, hogy soha nem kerül elő. Hogy kész, a Magyar Postát megúszta, de a két ország valamelyik postája meg mégis elkeveri… Mert hát innen azt mondjuk, hogy Ausztrália csak egy köpésre van Új-Zélandtól, de azért az mégis csak 1500 kilométer. A lényeg az, hogy egyszer csak jött az üzenet Rékától: Hunor megvan, megnyugtatására egy kollégája várta.

Mit mondjak, nem látszik túl boldognak, pedig ha tudná, hányan cserélnének vele… A hétköznapokon Hunor főleg Imrével kirándult, aki aztán egy fergeteges videót is összerakott a kisróka melbourne-i tartózkodásáról. Íme.

Átadom a szót Rékának, legyetek részesei ti is a melbourne-i kalandnak.

Mindenek előtt köszönjük a lehetőséget, hogy megmutathattuk Hunornak Melbourne-t, nagyon érdekes kaland volt! Melbourne több mint 4 millió lakosú, elképesztően nyüzsgő nagyváros, mindig történik valami érdekes, színes, nyitott és abszolút multikulturális. Építészete durván eklektikus, a modern beton épületek és a 100 éves faház simán megférnek itt egymással. Rengeteg a látnivaló, így képtelenség róla keveset írni.  A következő fotókon láthatóak Melbourne legfontosabb látnivalói, érdekességei, aki ide eljön, az tuti megnézi, megtapasztalja, ezért is tartottuk fontosnak ezeket megörökíteni.

Utcai szobor egy zebránál, az átkelésre vár. 🙂

Hunor gondolkodott, küldjön-e nektek képeslapot.

Turistainformációs dolgozó a belvárosban, Hunor hamar összebarátkozott vele.

Háttérben a Federation Square

Flinders Street Station

Flinders Street Station ismét

Melbourne a villamosok városa, rengeteg villamosvonal van. Itt a 35-ös nosztalgiavillamos látható, körbe körbe megy a belvárosban, teljesen ingyenes rajta az utazás.

Belváros, a Yarra folyó feletti sétálóhíd

Sétálóhíd ismét

Felhőkarcolók egyike

Melbourne Central bevásárlóközpont és a “Marionett Óra”. Minden órában csodálatosan zenél, a Waltzing Matilda-t. Ez Ausztrália legismertebb dala.

A Melbourne Central épületben a “Glass Cone” (üvegkúp), amely a világ legnagyobb ilyen jellegű üveg építménye. 20 emelet magas, csodaszép!

Hunor a Parliament Garden (Parlament kert) szökőkútjánál hűsölt a hőségben.

Victoria állam parlamentjének épülete

Városkép a parlament kapujából

Ugyanott egy modernebb felvétel

A Melbourne Star óriáskerék, igazi turistalátványosság

Ismerkedett a tömegközlekedéssel…

…élvezte a metrózást…

…amely itt milliók mindennapi életéhez tartozik.

A híres Bathing Box-ok, amelyek olyan élénk színesre festett faházikók, amelyekben csónakokat, nyugágyakat és egyéb beach felszerelést tartanak a tulajok. Hozzátartoznak Melbourne-höz, a világon egyedülállóan. Örök képeslap-téma. 🙂

A következő képek a tengerparton készültek:

Két kép készült Sovereign Hill kapujában (sajnos bemenni most nem volt időnk vele), másfél órára Melbourne-től. Ausztrália és az aranyásás mindenki tudatában egybenőtt. Ennek a (még ma is létező) meggazdagodási reménynek állítottak csodálatos emléket egy városrész megőrzésével, mely a 100-150 évvel ezelőtti poros aranymosó városkába visz vissza. A szobor egy aranyásót ábrázol az elmaradhatatlan ásóval, aranymosó tálcával és a juhászkutyával.

Két kép a Luna park (vidámpark) bejáratánál:

Következik a St Kilda Beach, általában rengeteg járókelő, kutyasétáltató, kocogó jár arra.

Csodaszép homokvárat csinált egy úr, akinek ez egyébként a hobbija és ezzel járja a világot: https://www.facebook.com/TXSandSlinger/?ref=ts&fref=ts  Hunor ijesztő kalandba is keveredett. A St. Kilda Beach fotózáson egy sirály el akarta rabolni! Szerencsére a férjem időben észrevette, hogy meg akarja támadni és elhessentette, így Hunor mellett landolt a madár. Aztán gyorsan szedtük a sátorfánkat… 🙂 A másik fotó ugyanott készült, St. Kilda Beach, háttérben a belváros a felhőkarcolókkal.

Utolsó kép a beach-ről:

Hunor elment az általános iskolába a lányainkért. 🙂 Itt az udvaron várta őket, háttérben a szigorúan egyenruhás gyerkőcök.Köszönjük, hogy a részesei lehettünk  Hunor kalandjainak!

Sok szeretettel,

Réka, Imre, Lili és Nóra

Nos, gondolom, ha végignéztétek a képeket, értitek, miért is sóhajtozom annyira amiatt, hogy nem férek bele egy borítékba… Hunor utazik tovább Canberrába, legközelebb az onnan érkezett fotókat mutatom meg.

Íme a térkép, ahol nyomon követhetitek, merre járt a kisróka:

Kövessétek Hunort a Facebookon is!

 

 

 

 

Gyertek a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni...

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Syssy says:

    Nagyon jo otlet volt igy mi is habar csak olvasva bejarjuk a vilagot!!!!En is szivesen lennek a helyebe…..!!!!!!!Udv.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!