Fegyveres erők kontra kávé

Ma van a kávé világnapja.

Régebben a fegyveres erőké volt, emlékszem, mindig akadályversenyt rendeztek ennek tiszteletére, amelynek egyik lényeges momentuma az volt, hogy ha egy állomásnál az ott posztoló tanárnak nincs (úttörő)nyakkendője, akkor az egy kamu állomás, köszönni szabad neki, de tisztelegni semmi esetre sem, mert az pontlevonás.

A kávé világnapja jobb.

38 féle elkészítési mód. Forrás

Magáról a kávéról úgyis többet tudunk, mint a fegyveres erőkről, én magam is lelkes fogyasztója vagyok. Sőt, voltam már (igaz, csak nézőként) barista versenyen, és sokat foglalkoztam a hazánkban már sajnos nem létező kávéházi kultúrával. Írtam is róla elég sokat, itt olvasható az első rész, itt a második, a harmadik és a negyedik. Sőt, írtam szakdolgozatot is a kávéházi asztaltársaságokból, meg sok cikket, többnyire kisebbeket az egyes népek kávéfogyasztási szokásairól, a különböző pörkölési módokról, meg arról is, hogy az etióp pásztorok figyelték meg azt, hogy ha a kecskék egy bizonyos bokor vörös bogyóit legelészik, akkor éjjel nem alszanak. És ez már jó régen volt. Arról is írtam, hogyan került a kávé hozzánk, persze, hogy török közvetítéssel.

Aztán, pont a törökök mondják, hogy “az ember lelke nem kávéra, s nem is kávéházra vágyik; az ember barátra vágyik – a kávé csupán ürügy.”

De abban megegyezhetünk, hogy jó ürügy.

Forrás

Ti még voltatok akadályversenyen?

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)