Bálintságok

Bálint fiam (12) tegnapelőtt, amikor én a felsőoktatási felvételi jelentkezési lap kitöltésével bajlódtam, a mellettem heverő bizonyítványaimat nézegette.

– Nahát, nem is tudtam, hogy teológus vagy… – mondta. – Mi az a teológus?

– A teológia az Istennel foglalkozó tudomány. A teológus meg az, aki ezt tanulta.

– És mi a geológus?

– Ő a földdel foglalkozik.

– Megmondjam röviden, mi a különbség a teológus és a geológus között? – kérdezte huncutul csillogó szemmel.

– Na?

– Ég és föld…

Egy másik történet, szintén Bálinttal: néhány éve ismerkedtem meg közelről az epilátorral. Az unokahúgomé volt a műszer, kölcsönkértem  kipróbálásra, hogy eldönthessem: kell-e nekem ilyen. Ugyanis semmilyen fájdalmas szőrtelenítésre nem vagyok képes, egyszeri gyantáztatás után figyelmeztettem a kozmetikusomat, ha még valaha kísértésbe esnék, emlékeztessen rá, hogy megfogadtam: soha többé. Nem hiszem el a mosolygós arcú epilálást, sem a könnyed gyantázást, én a borotva mellett teszem le a voksomat, még ha borostás is lesz a lábam pár nap múlva.

Szóval, e barátkozás során Bálintot is rendkívül érdekelte a szőr-kihúzigáló gépezet, de a nevét nem bírta megjegyezni sehogy sem. Kérdezgette: mi is ez anya, ventilátor? terminátor?

Aztán egyszer csak diadalittas kifejezés ült ki az arcára:

– Tudom már mi ez. Szőrbőröző.

Nos, ez a jópofa gyerek mostanában próbára tesz engem nap mint nap; mindig megfogadom, hogy türelmes leszek vele, de egy pillanat alatt kihozza belőlem az oroszlánt, még mielőtt az eszemmel kontrollt gyakorolhatnék az érzelmeim felett. Egyik percben nagyképű, nagyszájú, aztán sértődött, pityergő, máskor jópofa, aranyos. Nagynak képzeli magát, közben időnként egy óvodás gyerek színvonalára esik vissza.

Leggyakrabban miatta van lelkiismeret-furdalásom, mert nem akarok vele úgy viselkedni, ahogy sokszor sikerül. Talán egyszer megtanulom, hogy ne robbanjak azonnal. Addig kárpótlásul sütök.

A tészta:

3 dl langyos tej

2,5 dkg élesztő

1 ek cukor

– ezeket a kenyérsütő üstjébe tettem, és megvártam, amíg az élesztő felfut. Utána hozzáadtam

1 egész tojást

1 tojássárgáját

5 dkg olvasztott vajat

2 ek cukrot

30 dkg réteslisztet

30 dkg sima lisztet

– és elindítottam a gépet azon a programon, ahol azonnal keverni kezd. 15 percig hagytam dolgozni, mivel egy kicsit lágynak találtam a tésztát az elején, egy kevés lisztet adagoltam még hozzá. A lényeg az, hogy ruganyos, szépen gömbölyödő tésztát kapjunk. Lekapcsoltam a gépet, és kelni hagytam a tésztát.

A töltelék hozzávalói:

25 dkg túró

1 tojássárgája

3 ek tejföl

1 ek búzadara

cukor ízlés szerint

reszelt citromhéj

a két maradék fehérje habbá verve

– ezeket ilyen sorrendben összekevertem.

 Fél üveg barackkompótot is előkészítettem, mert a töltéskor még az is kellett.

A megkelt tésztát két cipóra osztottam, mindkét cipót kicsit átgyúrtam, majd újabb tíz percig kelni hagytam. Ezután jött a kísérletezés. Túrós batyut nem akartam készíteni, így lett először a fonott-forma. Az egyik cipót jó vékonyra nyújtottam, és téglalapokra vágtam; a téglalapok vízszintes oldala a hosszabb. Képzeletben függőlegesen három részre osztottam, és a két szélső harmadot a középső harmad két széléig egyforma csíkokra vágtam; tudom hogy ez így nem érthető, ezért a módszert meg lehet nézni itt. A közepére tettem a töltelékből, a töltelékre pedig két fél barackot helyeztem, majd a tésztacsíkokat, mintha fonnék, szépen rézsútosan lefele haladva egymásra hajtogattam.

A másik cipóhoz a tavaly zsákmányolt tésztakészítő szet (dumpling maker set) legnagyobb darabját használtam. Három méret található a dobozban, a legkisebbet például az empanadas készítésénél alkalmaztam.

A forma alját a kinyújtott tésztára nyomva pontosan akkora kört vághatunk, amekkora kell. A kapott tésztakört a formára helyeztem, a közepére tettem  a túrós tölteléket és a két fél barackot, majd jól összenyomtam a forma két felét, így félkör alakú “párnákat” kaptam kissé fodros széllel.

A töltött tésztákat tepsire raktam – 13 darab lett összesen -, lekentem felvert tojással, majd 50 fokos sütőben tíz percig kelni hagytam. Ezután a hőfokot 210 fokra állítottam, és további 13 perc alatt készre sütöttem a kétféle formájú túrósokat.

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Tovább a blogra »