Hogyan fogyózom? – II. rész: az elkülönített étrend

Amint azt tegnap megígértem, ma írok a nekem már egyszer bevált diéta részleteiről.

Teljes neve Hay-féle elkülönített étrend; dr. Howard Hay amerikai orvosról nevezték el, aki – és innentől idézem Ursula Summ könyvét – “az élelmiszereket két – fehérje-, iiletve szénhidrátdús – csoportra osztotta; az emberi testet pedig a szervezetben végbemenő kémiai folyamatok szerint vizsgálta. A sav- illetve bázisképző élelmiszerek elkülönítésével, ezek helyes táplálkozási arányának kialakításával sikerült megszüntetnie vesepanaszait.

Savképző anyag minden fehérje és szénhidrát. Ha túl sokat eszünk belőlük, testünkben savtúltermelés keletkezik. A szervezet nem képes megbirkózni a felhalmozódott salakanyaggal, és kezdetben ólmos fáradtsággal védekezik. A kedvezőtlenül összeállított étrend következtében jelentkeznek a közismert civilizációs betegségek.

A bázisképző élelmiszerek – ilyenek a különböző főzelékek, saláták, nyers ételek és gyümölcsök – Hay doktor véleménye szerint képesek a szervezetünkben lévő savakat semlegesíteni, majd azok káros elemeit a vesén és a beleken át elvezetni. Ezekből tehát négyszer annyit kellene fogyasztanunk, mint a szénhidrát- és fehérjedús élelmiszerekből.”

Ebben a diétában nagyon nagy a hangsúly a napi ötszöri étkezésen. Fontos a bőséges reggeli, ennek kihagyása egyáltalán nem segíti elő a fogyást, annyit érünk el vele, hogy a szervezetünk tovább alszik, az anyagcsere felborul, legalábbis nem úgy működik, ahogy kellene. Azt meg szerintem mindenki tudja, milyen kellemetlen…

Az elkülönített étrendben az a jó, hogy nem kell külön magunknak főzőcskéznünk; ha mondjuk húst eszünk zöldséggel (klasszikus), a családnak adhatunk még plusz köretként krumplit, rizst. De az is lehet, hogy megbarátkoznak a diétánkkal, és ők is csatlakoznak. Amikor a 600 kalóriás fogyókúrát csináltam, egyedülálló lány voltam, nem kellett senkire főznöm. Ma rajtam kívül öt ember várja, hogy tegyek valamit az asztalra – egyszerűen nem tudom megtenni, hogy ne kóstoljak bele ebbe-abba. De ha nagyjából megegyezik a többiek ebédje az enyémmel, hát nem is kell, hogy emiatt lelkiismeretfurdalásom legyen. 

És akkor lássuk a csoportosítást: kék lesz a fehérjék színe,  zöld a semlegeseké, bordó a szénhidrátoké. Egy étkezésen belül vagy fehérjéket, vagy szénhidrátokat fogyasszunk, mindkét csoport keverhető a semlegesekkel. Egy fehérjés és egy szénhidrátos étkezés között négy órának kell eltelnie.

Fehérjék: minden húsféleség főtt, sült vagy párolt állapotban, és ezt most nem is részletezem. A sertéshúst nem nagyon ajánlják. Halak: valamennyi halfajta füstöletlen, főtt vagy sült állapotban. Szójából, növényi alapanyagból készült felvágottak, főtt paradicsom, száraz fehérbor, almabor, tojás, tej, sajt (50% zsírtartalomig). Gyümölcsök: bogyósok, magvas és csonthéjas gyümölcsök, citrusfélék: narancs, citrom, mandarin, grépfrút; egzotikus gyümölcsök: mangó, papaja, kiwi, dinnye, stb.
Semleges ételek: valamennyi keményítetlen zsír és olaj, vaj, margarin, tejföl, tejszín, túró, savanyított tejtermék, krémtúró, krémsajt, sovány sajt, valamennyi nyers vagy füstölt hús és húskészítmény, pl. nyers sonka, szalámi, szárazkolbász (lehetőleg nem sertéshúsból).
Nyers vagy füstölt hal: pisztráng, angolna, makréla, hering, lazac.
Zöldség, gyümölcs: gyakorlatilag minden, ami nem szerepelt a fehérjéknél, a banán, a mogyoró, és a gesztenye KIVÉTELÉVEL.
Gomba, olívabogyó, tojássárgája.
Égetett szeszes italok: gabona- és borókapálinka.
Kocsonyásításhoz, sűrítéshez: agar-agar, Nestargel vagy Biobin (nem tudom, nálunk ezek kaphatóak-e), zselatin.

Szénhidrátok: minden gabonaféleség: búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, köles, kukorica, hajdina, hántolatlan natúr rizs és ezek csírái.

Gabonatermékek: teljeskiőrlésű lisztből készült kenyér, péksütemény, házi sütemény, száraztészta.
Burgonya, kelkáposzta, feketegyökér, banán, szárított gyümölcs, datolya, füge, karob.
Méz, juharszirup, tömény körte- és almalé (édesítéshez), sör.
Kerülendők: fehér lisztből készült kenyerek, péksütemények, száraztészták, fényezett rizs, szárított hüvelyesek, készételek, konzervek, cukor, édesítőszerek, konyhasó, sertéshús, sertéshúsból készült felvágottak és sonka, nyers hús, nyers tojásfehérje (ki akarna ilyet enni?), keményített zsírok, kész majonéz, földimogyoró, gesztenye, torma, ecet, mustár, bors, fekete tea, kávé, kakaó, rebarbara, lekvárok, vörös áfonya.
Ha elolvassátok, láthatjátok, nagyjából logikus is; a kerülendők mellett nem szerepel indoklás, én nem tartom a sertéshúst ellenségnek, mértékkel szerintem fogyasztható néha-néha. Azt sem értem, mi a baj a gesztenyével vagy a vörösáfonyával, de hajlandó vagyok elfogadni, mert aki leírta, nemcsak saját magán, hanem a fogyókúrás csoportjain is tesztelte sokszor.
Nekem is bevált, bár már említettem, én inkább a fehérjék+semlegesek fogyasztását részesítettem előnyben. 

Ja igen, a kávé. Bármennyire is kerülendő, arról nem mondok le teljesen. 



A következő részben arról írok, miért tartom nagyon “felhasználóbarátnak” ezt az étrendet, és jövök konkrét receptekkel is.

Hasonló bejegyzések:

Hogyan fogyózom? – III. rész Hogyan fogyózom? Nosztalgia étrend nosztalgia zenével Mi minden lehet 1 libából? – II. rész

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Tovább a blogra »