Mindennapi mérgeink
Sokat beszélünk az ártalmas, adalékanyagokkal teli élelmiszerekről, és egyre többen igyekeznek kikerülni ezeket. Viszont nem nagyon esik szó arról, hogy az ételek elkészítése során, a leggondosabban válogatott alapanyagok felhasználása ellenére milyen mérgek kerülhetnek fazékba, a tányérba.
A műanyagok úgy vesznek körül minket, mint az embert az erdőben a zöld… Bármerre nézünk, mindenütt ott vannak, és különösen sok lehet belőlük a gyerekjátékok között és a konyhában.
Szinte nincs olyan háziasszony, akinek ne lennének műanyag tárolóedényei, aki ne használna folpackot, vagy épp műanyag poharakat, tányérokat mondjuk egy szülinapi zsúr, vagy egy kerti grillezés során, vagy ne vásárolna műanyag palackos ásványvizet, üdítőitalt. Pedig azért a cumisüvegek körül kirobbant botrány miatt szegről-végről mindenki hallhatott arról, hogy a műanyagok jórésze egy bizonyos biszfenol-A (BPA) nevű vegyületet tartalmaz, amely az 1930-as évek óta ismert, szintetikus ösztrogénként számon tartott vegyület. Egyre több kutatás támasztja alá a biszfenol-A szervezetre káros hatását; az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat nyilatkozata alapján “belélegezve irritálja a légutakat, gőze irritálja a szemet, a szembe jutva súlyos szemkárosodást okozhat. 30 százalék fölötti koncentrációban bőrrel érintkezve túlérzékenységet okoz. Krónikus expozíció esetén hatással van a vesékre és a májra, valamint ártalmas lehet a fogamzóképességre.”
És belélegzésen kívül hogyan juthat még a szervezetünkbe? Úgy, hogy a fent nevezett edényekből, eszközökből, csomagolóanyagból a vele érintkező ételbe, italba oldódik. Az oldódás nagyobb mennyiségben történik meg, ha a műanyag meleg élelmiszerrel érintkezik, vagy melegítésre kerül (például mikróban). A humusz.hu-n ez olvasható:
A hormonok azonban nem kizárólag a nemi működésben játszanak szerepet. Kutatások igazolják, hogy az agynak különböző területein található sejtcsoportok érzékenyek az ösztrogénre. A nemi működést, és a táplálkozást vezérlő agyi rendszerek részlegesen átfedik egymást. Ennek eredményeképpen a szervezetbe kerülő biszfenol nem csak a szexuális irányultságot, és reprodukció szabályozását zavarhatja meg, hanem a táplálékfelvétel szabályozását is. Ebből az következik, hogy a napjainkban a fejlett országokban tapasztalható tömeges elhízás legalább is részben a BPA hatásával magyarázható – jelentette ki Dr. Zsarnovszky Attila, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának adjunktusa, aki amerikai kollégájával, Scott Belcherrel évek óta kutatja a BPA szervezetre gyakorolt hatását. És ha ez nem lenne elég: a biszfenol szerkezetének köszönhetően könnyen bekerül a sejtekbe. A vérkeringéssel a magzatba, majd az anyatej útján a csecsemő szervezetébe kerül be. Az ipar pedig folyamatosan gondoskodik a biszfenol utánpótlásról egészen addig, amíg ezt egy jogszabály módosítás meg nem akadályozza.”
Annak ellenére, hogy azért ezek az információk többé-kevésbé keringenek a köztudatban, megtűrjük a műanyagokat a konyhánkban – mert a rosszat nem azonnal tapasztajuk. És mert olyan macerás kikerülni őket. Íme néhány tipp Esztertől, ő így csökkenti a jelenlétüket:
2. Ha vinni kell az innivalót, készítünk itthon teát, limonádét vagy csak épp szűrt vizet -és valódi üvegekben azt visszük magunkkal. A gyerekek is az iskolába.
3. A nyúlós fólia nagyon káros! Zsírpapírba csomagolom a sajtokat, felvágottat, alumíniumfóliával fedem az edényeket.
4. Sosem szabad forró ételt műanyag edénybe tenni vagy azokban melegíteni! Nevezetesen én száműztem minden műanyag edényt és eszközt a konyhámból és rájöttem, hogy az élet megoldható nélkülük. A mosogatógépben mosott műanyagok elveszítik a szilárd felületüket és még rosszabbá válnak!
4. Sosem szabad forró ételt műanyag edénybe tenni vagy azokban melegíteni! Nevezetesen én száműztem minden műanyag edényt és eszközt a konyhámból és rájöttem, hogy az élet megoldható nélkülük. A mosogatógépben mosott műanyagok elveszítik a szilárd felületüket és még rosszabbá válnak!
5. Ha csomagolt húst, sajtot tudok csak beszerezni, amint hazaérünk vele, átcsomagolom. Nemcsak a nyúlós fólia, a habtálcák is a veszélyes műanyagok közé tartoznak.
6. Kerülöm a műanyag poharas-tányéros-evőeszközös helyeket.
7. A konzervdobozok belseje is be van vonva a legrosszabb, legoldékonyabb szeméttel. Újabban megint áztatom a babot, igyekszem üvegbe zárt konzerveket venni. Szinte mindenből kapható ez a változat is.
8. A szendvicseket papírzacskóba, szalvétába csomagoljuk.
9. A műanyag dobozok alján általában van egy jel: egy kis háromszög számmal a közepén. Ha muszáj műanyagot vennem, csakis ezeket #1 PETE, #2 HDPE, #4 LDPE and #5 PP választom!!!!Soha nem veszek 3-as (PVC), 6-os(PS) és 7-es jelű termékeket. Ezek a legeslegrosszabbak. Ma így mondják. De mivel tegnapelőtt még erről sem tudtuk, én kerülöm mindet, amennyire lehet. Azzal nem árthatok!”
Számos forrás, például a greenfo.hu azt állítja, hogy kutatások döntő többsége kimutatta, a 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagú palackok és edények használata során nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe.
Közben érkezett volna Altairtól egy hozzászólás, de a terjedelme miatt bejegyzés született belőle az ő blogján. Bár azt állítja, egyáltalán nem ilyen vészes a helyzet, amit a ftalátokról írt, az sokkolóbb, mint a BPA-val kapcsolatos információk… Mindenképpen ajánlom elolvasásra!
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)