Bächer Iván elévülhetetlen érdeme, hogy közismertté tette a Magyar nyelv értelmező szótárának terminus technicusát a “brácsás” vonatkozásában, hogy tudniillik brácsás: “az a személy, aki tud v. aki szokott brácsán játszani.”  Ilyen értelemben gasztroblogger az a személy, aki tud, vagy legalábbis szokott gasztroblogot írni. A gasztroblogger a brácsással ellentétben leginkább anyagi ellentételezés nélkül, csak úgy, hobbiból… Tovább »

Nagyon jó fej barátaim vannak. András és Szandra például, akik Írországban élnek, rendszeresen meglepnek valamilyen gasztromagazinnal, amikor itthon járnak. Tőlük kaptam júliusban a GoodFood-ot, többek között.A minap viszont postán érkezett egy nagy boríték, a feladónál láttam, hogy Szandráéktól; és amikor kinyitottam a borítékot, Írország No.1. főzős magazinját találtam benne, csak úgy, minden magyarázat nélkül. Később,… Tovább »

Pénteken éjjel fél kettőkor hozzáadtam a zöldségeket a bouf bourgignonhoz, és a sütőbe tettem 110 fokon, hogy reggelig talán így el is készül, és nem ég oda, mint a Julie&Julia c. filmben a gasztroblogger főszereplőé.Annyira nem égett oda, hogy reggel fél hétkor még mindig rágós volt a hús. 210 fokra tekertem hát a hőmérsékletet, és… Tovább »

Régi dakota indián bölcsesség, hogy ha válsághelyzetbe kerültél, egyél csokit. A csokitól megnyugszanak az idegeid, és képes vagy máris egy kicsit jobb színben látni a jövőt. Most tehát eljött a csokis sütik ideje. És ez a kókuszos változat – ájulás. Na jó, de legalábbis szóhozsemjutás. Hozzávalók egy 26 cm-es kapcsos tortaformához: Csokis réteg: 4 tojás… Tovább »

Tisztában vagyok vele, hogy itt a szabadföldi eper szezonjának vége, szinte szemétség, hogy most teszek fel epres receptet, de azért döntöttem így, mert ez a süti más gyümölcsökkel, sőt, akár fagyasztottal is nyugodtan elkészíthető. Nem kell attól tartani, hogy száraz, de tudom, van, akinek ezt nem lehet megmagyarázni, neki készítsetek oda tejszínhabot, de könyörgöm, ne… Tovább »

Van két csoporttársam az egyetemen, két szombathelyi lány, akiknek elévülhetetlen érdemeik lesznek abban, ha én valaha közgazdász leszek. Néhány vizsgám a tőlük kapott összeszedegetett anyagok nélkül nem lett volna meg, meg hát az is nagyon rendes tőlük, hogy vagy másfél éve útba ejtenek jövet-menet, hurcolnak magukkal.Egyikük kérte, hogy süssek neki ilyen kávé szeletet. Mert azt… Tovább »

Azt ígértem, fogyókúrás receptek lesznek, nos, ez félig az. A csirkecombokat lehet enniük azoknak, aki fogyni akarnak.A többit meg azoknak, akik nem.Max földimnél találtam a receptet, aki meg Chef Vikinél látta meg, akiről pedig a friss Vidék Ízében olvashattok.Egyébként – most bocs, ez nem reklám, legalábbis nem kérte senki – ez a magazin személyemben szerzett… Tovább »

Ünnepélyesen megfogadom, hogy a következő három recept fogyókúrás lesz. Vagy legalábbis nem hízlaló. De. Van egy süti, amit muszáj megmutatnom, mert aki csak megkóstolja, rajongója lesz. Ez a diós-habos csokitorta. Amúgy, azt vettem észre magamon, hogy kezdek irigy lenni a receptjeimre, azokra, amelyekért úgy érzem, igazán megdolgoztam, agyaltam rajta, tanulmányútra mentem ötletért, még álmodtam is… Tovább »

Egyik nagymamám sütötte időnként ezt a klasszikus házisütit, ami nélkül elképzelhetetlen volt egy igazi falusi lakodalom, vagy más nagyobb ünnep. Szállóigévé vált családunkban egy időre, hogy mama, süss nekem százcentis kalácsot, ugyanis kiskoromban egyszer rosszul emlékeztem a tészta nevére, átváltottam a mértékegységet… Egyébként most esett csak le, amikor először készítettem, hogy miért hívják méteresnek: két… Tovább »

Ezt a sütit most már megsütöttem négyszer biztosan, mindig kicsit emelve benne a sütőtök mennyiségét, csökkentve a cukorét, és még egyszer sem tudtam elrontani. Az eredmény nagyon csokis, és kellemesen szaftos süti, amelyben a sütőtök íze egyáltalán nem érződik, és ezt azért mondom annyira biztosan, mert e zöldség egyik legnagyobb ellenzője, Bálint fiam úgy tolta… Tovább »