Még nem meséltem róla, és hamarosan pótolom is ezt a mulasztásomat, de a vírushelyzet kitörése után elkezdtünk Budapestre sütiket szállítani; nemrég felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha megmutatnánk a fővárosban, milyen dobozokkal indítják útnak hajnal felé a távozó vendéget egy igazi zalai parasztlagziból. Hát olyannal, amiben van mindenféle jó – zserbó, mézes krémes, hatlapos,… Tovább »

Egy időben mindent én sütöttem otthon: a sütiken kívül a kenyeret, zsemlét, kiflit is. Ennek a korszakomnak számos bizonyítéka jelen van ezen a blogon, de nem tudom, meséltem-e, mi vetett véget a lelkes pékáru sütögetésnek részemről. Bizonyára több tényező kellett hozzá, de emlékezetes fordulópont volt, amikor egy nap nem volt időm sütni, és hazafelé a… Tovább »

Észrevettétek, hogy adós maradtam a tavalyi nyaralásból még valamivel? Bizony, nem fejeztem be, magam sem értettem, miért, de a múlt héten világossá vált: valami még hiányzott ahhoz, hogy az utolsó sztori, a sienai, teljes legyen. Most (azaz 2020 április végén!) jött meg ugyanis a 120 eurós büntetés, amit a sienai rendőrség le is akciózott 95… Tovább »

Egy régi receptemet vettem elő mostanában, ugyanis amióta itthon karanténozgatunk teljes létszámban, egyszerűen nem bírom kiszámítani, mennyi kenyeret rendeljek a péktől. Rendelek valamennyit, nem elég a következő szállításig. Akkor aztán rendelek többet, erre a fele megmarad, nem győzöm bundáskenyérnek, kenyérkockaként (levesbe) elhasználni, esetleg fasírozottba beledolgozni. Szóval, egyre többször sütök kenyeret, zsemlét, kiflit, stanglit, kalácsot a… Tovább »

Nem tudom, melyik nép képes még olyan gyorsan reagálni fanyar humorral, mint a miénk. Már márciusban elkezdtem gyűjteni az általam legjobbnak ítélt koronavírussal kapcsolatos mémeket, és most már összegyűlt annyi, hogy úgy gondoltam, megosztom veletek. Az első, nos, azon napokig feküdtem a nevetéstől. Ez megjelent különböző változatokban Még egy: Leghamarabb az derült ki, hogy az… Tovább »

Amikor a férjem azt látta, hogy távozásakor, illetve három óra múlva, a visszaérkezésekor is kenyérpirítókat nézek a neten, kijelentette: – Szerintem ez már nem egészséges. Kicsit rosszallóan vontam össze szemöldököm, és rámutattam, hogy nem érzi át a helyzet komolyságát, nagyon nehéz választani. Mert hát hiába szántam rá egy napot előzőleg, nagy nehezen választottam, megrendeltem, erre… Tovább »

Az történt, hogy 15 év hűséges szolgálat után megadta magát a kenyérpirítónk, és új után kellett néznem. Persze, rávetettem magam a netre, és először is rákerestem, hogy az a típus, ami ilyen sokáig bírta nálunk, kapható-e még. Nem. Sebaj, úgyis már szívesen frissítettem volna valami jó kis színes gépre, hát most itt a lehetőség. Belevetettem… Tovább »

Húsvét után, amikor már mindenkinek elég volt a kalácsból, a tojásból, a sonkából, eljön a maradékhasznosítás ideje. Túl jó falatok ezek ahhoz, hogy csak úgy kidobjuk őket, és hát egyébként sem szép dolog. A sonkára rengeteg ötletem van, a quiche-től kezdve a tortilláig, hús helyett mehet a kerékrépa leves gombócába, sonkás tészta, lasagna, palacsinta, ennyi… Tovább »

Pár éve tűnt fel, hogy a cukrászdánk vendégei húsvét körül elkezdték keresni a répatortát. Nem értettem, de aztán leesett: mivel a húsvéti ünnephez a népszokás szerint egyszer csak hozzácsapódott a nyúl, a nyúl meg szereti a répát – hát így. Ugyan mi családilag a húsvétot inkább az eredeti, bibliai értelemben ünnepeljük, amiben nincsen sem nyúl,… Tovább »

Azt kérdezték a gyerekek egyik nap, hogy mit csinálunk húsvétkor. Mit??? – kérdeztem vissza legalább ennyi kérdőjellel, mert hát mi mást – pont ugyanazt, amit tegnap, meg ma! Most komolyan, azok számára, akik otthon vannak, mi különbözteti meg az egyik napot a másiktól? Honnan tudod, hogy szerda van-e, vagy vasárnap? Legfeljebb onnan, hogy a gyereknek… Tovább »