Készülünk már a karácsonyra az üzemben és a cukrászdában egyaránt, nagyjából kialakult, hogy milyen aprósütiket fogunk készíteni. Az eredeti elképzelésünkhöz képest  érkezett egy új ötlet, ami aztán be is épült a kínálatunkba. Ez a kókuszos linzer. Hozzávalók: 30 dkg liszt 20 dkg vaj 15 dkg porcukor 1 tojás 10 dkg kókuszreszelék fél csomag sütőpor Egy… Tovább »

Az év nagy felfedezése számomra a Balaton-felvidék. Azt hittem, ismerem, hiszen kocsival sokat bolyongtam a kis falvak útjain, de most, hogy túrázunk a hegyeken, új perspektívából látom a tájat. Azt is el kell mondanom, hogy a táj felfedezését mindig valamilyen étterem felfedezése is követi, egy jó ebéddel szoktuk megkoronázni a fárasztó túrát. Keresem, és szépen… Tovább »

Nagyobbik lányom, Nóri júliusban férjhez ment, és nagy örömmel vetette bele magát a háziasszonyi teendőkbe. Jó ezt látni nekem, bevallom, engem is inspirál, hogy szárnyal a konyhában; egyrészt, büszkeséggel tölt el, hogy sok mindent főz-süt a blogomról (tehát érdemes volt…!), másrészt ötleteket ad a főzéshez nekem is. Egyik alkotása például ez a spagetti, ami 20… Tovább »

Új hobbim lett: túrázni kezdtem. Egy barátnőmmel közösen elkezdtük felfedezni a környékünk szépségeit; mostanában ugyanis sokszor eszembe jutott, hogy körülbelül harminc éve élek Keszthelyen, vagy épp a környékén, de a közeli tanúhegyek közül talán egyedül a Badacsonyt másztam meg, azt is megmondom, utoljára mikor: 1989 nyarán. Ja, oké, meg a szigligeti várban sokat kirándultunk a… Tovább »

A rakott ételek általában munkaigényesek egészen addig, amíg az egyes rétegek alkotóit elkészítjük; utána viszont már gyerekjáték az egész, egymásra rétegezni, megsütni. Viszont az is jó bennük, hogy ha van valami maradékunk előző napról – rizs, pörkölt, sült hús – az akár alapját, vagy egyik elemét képezheti a fogásnak, csak a többit kell hozzá kitalálnunk…. Tovább »

Többen jelezték nekem mostanában, hogy a Mónisüti lelőhelyekről készített térképem valamiért nem elérhető a Google Maps-ben – én sem tudtam előkotorni, fogalmam sincs, mi történhetett -, úgyhogy elkészítettem újra. Ha rákattintotok a térképre, a Google Maps oldalán találjátok magatokat, és ott pontosan rákereshettek a címekre. Jó sütizést! 🙂... Tovább »

Nem tudom, lehet-e annál nagyobb elismerést kapni bloggerként, mint hogy az ember lánya az ő hőn szeretett ifjú férjének az anyja blogjáról főz. Mármint, a blogger lánya a saját anyjáéról, értitek.Az életünk szülőkként nagyon érdekes szakaszba érkezett: ez az elengedés ideje. Hát, komolyan mondom nektek, tíz évvel ezelőtt el nem tudtam képzelni azt, hogy azért… Tovább »

Ifjú koromban egyszerűen nem értettem, mit szeret bárki is a mozzarellán, ami egy semmi ízű, gumiszerű fehér gombóc, és még a mi sokszor leszólt trappistánk is jóval ízletesebb nála. Sokáig ezen a véleményen maradtam, amíg csak a boltokban általában kapható, zacskózott, lében ázó verziót ismertem. Aztán néhány hazai olasz étteremben ettem olyanokat, amik kapcsán derengeni… Tovább »

Gyerekkorom egyik kedvence volt a hortobágyi húsos palacsinta (a gombapaprikás és a milánói spagetti mellett), nagymamám remekül készítette. Így aztán nagyon meglepődtem, amikor tinédzser koromban, vendéglátó szakközepesként beültünk az osztálytársakkal egy étterembe, én egyből kiszúrtam az étlapon nagy kedvencemet, és már épp rendelni akartam, amikor az éttermes családból származó osztálytársam sziszegve súgta oda: – Te… Tovább »

Legutóbb említettem, hogy a szentendrei nyaralás alkalmával, az ottani szuper könyvesboltban megvettem Rubik Ernő könyvét, amelynek az a címe, hogy “A mi kockánk”. A könyvben a szerző leírja a kocka születésének, népszerűvé válásának folyamatát, hullámait, és még sok egyéb mást is – gyermekkori emlékeket, családi sztorikat, és sok-sok mélyenszántó gondolatot.Mivel a szuperluxi szállásunkon olyan puha… Tovább »