Ha visszagondolok életem eltelt éveire, talán sosem volt akkora szükség a hazai vállalkozások támogatására, mint most. Hogy idén egyáltalán milyen karácsonyunk lesz, azt nagyjából már sejthetjük – leginkább szűk körű. De azért ajándék kell, hiszen a karácsony az ajándékozásról szól – bár sajnos maga az ajándékozás torzult el az utóbbi évtizedek során, és lett belőle… Tovább »

A blogom piszkozat-tárában körülnézve találtam egy négy évvel ezelőtti kezdeményt. Mosolyogtam rajta, mert eszembe jutott, milyen sokáig próbálgattuk úgy összehozni az ünnepeket, hogy a tágabb családnak is jó legyen, meg mi is tudjunk pihenni. Nem mindig sikerült… Nos, ahogy telnek az évek, egyre kevésbé akarunk mindennek és mindenkinek megfelelni – és hát a körülmények is… Tovább »

Teljesen megértem, aki azt mondja, hogy ugyan, hagyjuk már az egyszerűsítéseket, meg a megúszós kajákat, egy évben néhányszor az embernek igazán ki lehet tennie magáért. Megértem – de. Van az az élethelyzet, amikor ez egész egyszerűen nem megy. Mert már az utolsó-utolsó energia is belement a munkahelyi év végi hajrába, aztán a lakás ráncba szedésébe…. Tovább »

Kedvelitek a Beugró című műsort? Mi nagyon. Éppen ezért tavaly karácsony előtt elhatároztam, hogy meglepem a családot egy saját verzióval, olyan szituációkat és zsebszövegeket találok ki, amelyek ránk vannak szabva, legalábbis tartalmaznak olyan mondatokat, amelyek különleges jelentéstartalmat hordoznak számunkra. Ha tetszik az ötlet, és most te is arra gondolsz, hogy ez bizony jó ajándék lenne,… Tovább »

Szinte minden évben elismétlem, hogy álláspontom szerint karácsonykor nem szabad megszakadni. Persze máskor sem jó, de néha elkerülhetetlen; ha van választásunk, hát ne az ünnepekre vállaljuk túl magunkat. Nyilván, ha valaki annyira szeret a konyhában sürögni, hogy kifejezetten örömét leli abban, ha minél különlegesebb ételeket vonultat fel a család előtt, tegye nyugodtan. Aki viszont általában… Tovább »

Ez az igazság. Gondoltam is először, hogy megtartom magamnak a receptet, hadd higgye csak mindenki, hogy ez valami bonyolult mutatvány, de egyszerűen nincs szívem hozzá. Mert szeretném, hogy ne hajtsátok túl magatokat az ünnep kedvéért. Már aki nem akarná, persze. Azt vallom, hogy van helyük a sok munkával, sok odafigyeléssel készülő ételeknek, és igenis lenniük… Tovább »

Sok visszajelzést kaptam a legutóbbi, “Mit főzzek karácsonyra?” című poszt kapcsán, örülök, hogy hasznosnak találtátok. Íme a folytatás, amiben kifejezetten csak a sütikre, desszertekre fókuszálok, ebben a témában kicsit több anyagom is van, azt hiszem…:-)Ott kezdem, hogy háromféle az ember: az egyik szeret a konyhában időzni, a másik nem, a harmadik pedig szeretne, de nem… Tovább »

Karácsonyi vásárba eddig csak nézelődni jártam, azt sem tettem mindig szívesen, mivel tudjuk, hogy sok vásár miről szól – gagyit kapunk drágán. Ezt éreztem például idén a bécsi adventi vásárban is, abban, amelyik a városháza előtt van. Épp csak hazaérkeztem onnan, amikor meghívás érkezett a szigligeti Villa Kabalát üzemeltető Fölföldi Petitől és Petrától, hogy vegyünk… Tovább »

Idén karácsonykor nem kellett sokat konyhatündérkednem, nagyobbik lányom, Nóri gyakorlatilag minden konyhai feladatot átvállalt: fergeteges karácsonyi vacsorát kanyarított, és nemcsak a főételeket készítette el, de még sütit is sütött, házi baracklekvárral töltött linzert. Az alábbi képen épp a kacsasültön ügyködik: narancsos-gyömbéres ízesítéssel készült, egészen pazar lett. Készített még édesburgonya-pürét, narancsmártást, gorgonzolás körtesalátát és leveles tésztában… Tovább »

Az egyik dolog, amiért élvezem, hogy a gyerekeim megnőttek, az az, hogy önállóak, és egy csomó feladatot átvállalnak azok közül, amik régen a mi (szülők), vagy az én (anya) vállamat nyomták. Jó, ez így önzően hangzik, de hát miért ne lehetnék legalább egy kicsit az, nem? Idén Nóri (21) és Bence (17) mentek el karácsonyfát… Tovább »