A múltkor végül pont a lényeget nem írtam le: Bálint előrehozott érettségit tehet németből, regisztrálták. Harcoljatok a jogaitokért.... Tovább »

Többen kérdeztétek már, hogy mi van Bálint érettségijével, gondoltam is, hogy írnom kéne róla, de most már úgy vagyok vele, hogy amíg el nem jut oda, talán jobb lenne, ha csendben maradnék. Különben is számon kérte rajtam, hogy ez az ő ügye, miért tettem közzé. Nos, valami olyan megcsontosodott rendszerbe sikerült már megint belepiszkálnunk, ami… Tovább »

Amikor a nagyobbik fiam (17) elmesélte a sztorit, olyan ideges lettem, hogy lelki szemeim előtt lejátszódott, amint beviharzok az iskolába, és kérdőre vonom a tanerőt, aki minden lehetséges módon próbálja letörni a gyerek lelkesedését. Bálint fejéből ugyanis egy évvel ezelőtt kipattant az isteni szikra; az addig nem igazán tanuló gyerek megvilágosodott, mint mondta, hogy márpedig… Tovább »

A téli szünet után nem valami vidám dolog újból iskolába járni, legalábbis a gyerekeimen ezt látom. Nagyon távolinak látszik a nyár, bár azzal biztatjuk őket, hogy a holtponton átlendültünk, nézzétek, most már minden nap egy kicsivel tovább van világos – de a naptár könyörtelen, a január az január. Persze, én könnyen beszélek, nekem repülnek a… Tovább »

Már szeptemberben elkezdődött ez az egész hűhó, amitől december elejére indulataim a tetőfokra hágtak: a szülők szalagavató címén elkövetett módszeres lehúzása. A tanév első napjaiban vetette fel végzős gimnazista lányom, hogy lassan el kéne menni a ruhakölcsönzőbe. A hova? – kérdeztem vissza hökkenten, mire felvilágosított, hogy hát keringőt táncol az osztály a decemberi szalagavatón, meg… Tovább »

Írtam már régebben a gyes-neurózisról, amelynek kialakulása elsősorban a bezártság következménye; az anya élete a baba/kisgyerek körül forog, és egyszer csak azt veszi észre, hogy sír a lelke a felnőtt társaság után. Vagy, hogy ha felnőtt társaságba kerül végre, azért drukkol, hogy ne a pelenka és a hozzátáplálás legyen a téma. Kell időnként egy kis… Tovább »

Két és fél éve írtam Eszterről, aki családjával hat évvel ezelőtt költözött Kanadába. Akkor még nem tudta pontosan, mivel szeretne majd foglalkozni, aztán egyszer csak felvetődött az ötlet – mi lenne, ha a két országot összehozná, legalábbis az ifjúságot, a nyári hónapok erejéig.  Így körvonalazódott lassan, hogy nyári tábort kéne csinálni, ahol a magyar gyerekek… Tovább »

Ez az utolsó egyetemes bejegyzésem, mindazok kedvéért, akik a Facebookon nem követnek (kövessetek, egyébként), szeretném itt is elmondani, hogy immár a diplomaosztón is túl vagyok. A magam részéről elbúcsúztam tehát a 217 éves Georgikontól, Európa első agrár-felsőoktatási intézményétől, amelynek indulójában afféle eretnekséget énekelnek a hallgatók, miszerint “Jézus Krisztus is Keszthelyen volt gazdász fiatal korába’”. Bár… Tovább »

Tudom, sokan vagytok, akik négy éve, amikor még csak gondolkodtam azon, hogy a Pannon Egyetem Georgikon karán induló közgazdász alapszakot elvégzem, már figyelemmel kísértétek sorsom alakulását. Itt voltatok velem a vizsgaidőszakokban, amikor a valószínűségszámítás miatt nyűglődtem,  amikor matekból vizsgáztam, vagyis abból a tárgyból, amellyel kapcsolatban felnőttként kellett megtudnom, hogy nem vagyok hozzá hülye, egyszerűen meg… Tovább »

A múltkor valaki kérdezte, hogy nem unom nagyon, hogy minden nap sütiket sütök? Nem unom, mert remekül elfoglalom magam közben; például, filmeket nézek. Majd írok erről külön is, mert van egy csomó ajánlanivalóm a nézhetetlen tévéműsorok ellen. Rengeteg film elérhető a neten, és ezeket nem szakítják meg negyedóránként tízperces blokkok a hüvelygombáról meg a prosztatagyógyszerekről,… Tovább »