Azok az olvasóim, akik mostanában találtak a blogra, bizonyára nem értik, kiről van szó; nos, javaslom felkeresni a “Szabóné” címkével ellátott írásokat, hamar kiderül. Mi hárman: Mária néni, a Könyv és én Pataki Mária 1923-ban született; 89 éves tehát. Gyakorlatilag egész életét Lipótvárosban élte le, jórészt a Pozsonyi úton, a leghosszabb hónapokat, éveket egy Katona… Tovább »

Értenünk kell ahhoz is, hogy kiben hogyan ébreszthetünk kedvet a házimunka iránt – akár a napi munka után, akár pihenőnapon, vasárnap. Sok módja van ennek, melyek közül legtöbbször beválik háziverseny rendezése. Lehet gyorsasági – és ugyanakkor minőségi – padlókefélési versenyt rendezni, vagy döntsük el az elsőséget bab-, borsó-, lencseválogatásban, egres és ribizketisztításban… Ha többen ülik… Tovább »

A kereskedő nem szereti a bizonytalanságot, különösen élelmiszerüzletben, ahol a vásárlók állandóan hullámzanak, szereti az elárusító gyorsan elintézni a vevőket, és hátrányba kerül, aki tétovázik, aki habozva áll, míg azon gondolkodik, hogy mi kell még. (Pataki Mária: A dolgozó nő háztartása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1956, 48.o.) Előzmény: Szabóné egy napja... Tovább »

Nem kívánkozunk vissza saját háztartásunkból édesanyánk védőszárnya alá, de tagadhatatlan, hogy kényelmesebb volt, míg mindent ő vásárolt, míg a a felelősséget rá hárítva intézhettük a ruhavásárlásokat is. (Pataki Mária: A dolgozó nő háztartása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1956, 48.o.) Előzmény: Szabóné egy napja... Tovább »

Mikor a vacsora elkészült – vagy már majdnem elkészült – egy önkéntes jelentkező (férj vagy gyerek) előveszi az abroszt.   (Pataki Mária: A dolgozó nő háztartása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1956, 218.o.)Előzmény: Szabóné egy napja... Tovább »

Vajas kenyérElkészítése nem igényel különös szakértelmet vagy gondot.  (Pataki Mária: A dolgozó nő háztartása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1956, 219.o.)Előzmény: Szabóné egy napja... Tovább »

Vasárnapi “pihenő” Nem véletlenül került idézőjelbe a pihenő szó. Régebben az volt a szokás, de sok helyen még ma is, hogy vasárnaponként az asszony felkelt, elkészítette a reggelit és a férj, miután megreggelizett (lehetőleg ágyban), már el is ment hazulról, hogy ne legyen láb alatt. Az asszony pedig nekilátott a vasárnapi nagytakarításnak, kismosásnak, nagymosásnak, sütött,… Tovább »

Természetes, hogy a pénz elfogy. Arra való, hogy elfogyjon. Nem dicsérjük azokat, akik minden fillért a fogukhoz vernek, de elítéljük, aki könnyelműen, felelőtlenül költi a pénzt. “Egyszer hopp – másszor kopp.”   (Pataki Mária: A dolgozó nő háztartása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1956, 35.o.)Előzmény: Szabóné egy napja... Tovább »

Nem hagyhattam ki ezt a ziccert, elnézést. A tészta valójában szalalkális, de a nagymamám mindig szalagárénak mondta, és falun a mai napig lehet hallani, hogy így emlegetik.Nem emlékszem, hogy én magam valaha az életben sütöttem volna bármit is szalalkálival.Mert ha sütöttem volna, akkor emlékeztem volna az ammóniaszagra, ami a sütőből terjeng kifelé a sülő tésztából.A… Tovább »

A dolgozó nő munkahelyén is, otthonában is mindig tiszta, csinos, ápolt legyen.  (Pataki Mária: A dolgozó nő háztartása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1956, 32.o.)Előzmény: Szabóné egy napja... Tovább »