(Az előző rész folytatása.) Greguss Ágost: Az étkezés aesthetikája III. fejezet: A KÜLÖNFÉLE KONYHÁK Nézzünk kicsit körül a különféle konyhákban. Természetesen nem a főzőedények közt vagy a tűzhely mellett. A konyha, átvitt értelemben, jelentse azt a szakácsmesterségre nézve, a mit a művészetben az iskola, a stíl kifejez. És midőn a különféle konyhákról szólunk, tulajdonképp a… Tovább »

Greguss Ágost: Az étkezés aesthetikája II. fejezet Lakomák és szakácsok –az előző rész folytatása. Athenaeus “A bölcsek ebédé”-ben Homérból állítja össze a régi görögök asztalszokásait; könyvében részletesen tárgyalja a borokat, süteményeket, kenyereket, halat, gyümölcsöket, húst, azután megnevezi a nevezetesebb evőket és ivókat. Plutarch is Homérból merit “Lakoma” czimü munkájában, melyben az ebéd fölötti társalgás élveit… Tovább »

Greguss Ágost: Az étkezés aesthetikája II. fejezet Lakomák és szakácsok (Az előző rész folytatása.) A közmondás azt tartja, hogy az éhezés a legjobb szakács. Igen, a szükségben; és hozzá tehetjük, hogy a jó gyomor a legjobb emésztőszer. Ez a két föltét azonban nem elegendő ahhoz, hogy az ember igazán emberien, szabadon és művelten élvezzen. Erre szükséges… Tovább »

Vasárnap lévén jöjjön hát az irodalom. Továbbra is Az inyesmesterség könyve, Glück Frigyes és Stadler Károly munkája a forrás, azon belül Greguss Ágost: Az étkezés aesthetikája című művét pötyögöm be több részletben.Íme az első. Kissé furcsának látszhatik ez a czim. De nem azt a feladatot tüztem magam elé, hogy megtanitsam az olvasót jól enni és… Tovább »

Jókai Mór írásának egy részét közöltem itt múlt vasárnap, most következik a folytatás. Egészen pontosan az írás utolsó néhány oldala -, a magyar konyháról elmélkedő részt önkényesen átugrom. *** Hogy milyen a jómódu magyar középosztály tüzhelye? azt legyen szabad egy saját munkámból ide plágiumént átvennem.Ilyen konyhát a mostani takarék-tüzhelyes korunkban ritka helyen találni már, nagy,… Tovább »

Apai nagypapám szenvedélyes régiséggyűjtő volt, összeszedett mindent, ami régi, lehetett az fegyver, jelvény, kitüntetés, pénz, képeslap, könyv, bútor. Azt hiszem, érteni nem igazán értett hozzá, de azért nagyon sok értékes holmit is felhalmozott; számomra ilyenekké váltak mostanában a gasztronómiai témájú könyvek, meglepett, mennyi régi szakácskönyvet vett – bár a mama azt mondja, azok jórészét ő… Tovább »

Gasztrobloggernek lenni királyság. Amellett, hogy az ember látóköre egyre szélesedik, mert ő maga megismer más  konyhákat, ő is segíthet másoknak, akik megismerik az ő konyháját; kiélheti grafomán hajlamait,  rengeteg emberrel kerül kapcsolatba, új és régi barátokra bukkanhat köztük. Aztán, van egy olyan vonzata is, hogy időnként kap ezt-azt, teljesen váratlanul.Most például egy kedves olvasóm a… Tovább »

Akik hosszabb ideje olvasnak, tudják rólam, hogy szeretek elmerülni régi könyvekben, folyóiratokban, s az ott fellelt kincseket szívesen megosztom itt a blogon. Nemrég a nagynénémtől kaptam egy csomag újságkivágást, a padlásán találta egy alapos lomtalanítás során. A lapok nagy része a Pesti Napló c. újság 1930-31-es évfolyamának számaiból való, és Magyar Elek, azaz az Ínyesmester… Tovább »

Nagynéném a – nem bántásképp mondom – szokásos karácsonyi ajándéka (tusfürdő, dezodor) mellé félszegen megjegyezte: nem mondta apád, találtam a padláson 1931-32-es újságkivágásokat, csupa recept, kell?Kell hát!Dacolva az autóban olvasást követő hányingerrel, már a hazafelé vezető úton belemélyedtem a kis gyűjteménybe. Megsárgult lapokat hajtogattam ki óvatosan, nehogy tovább szakadjanak, és olvastam fel férjemnek az egyik… Tovább »

Elgondolkodtatok már azon, vajon 100-150 évvel ezelőtt mit olvastak a nők? Hogy mit szólt volna szépanyánk, ha kezébe került volna egy mai – mondjuk – Cosmopolitan? Az alábbiakban a magyar női folyóiratok történetéből tallózom, amely a XVIII. század végén kezdődik. Ekkor indultak rövid életű próbálkozások, de csak a XIX. század második felében lendült fel a nőkről, nőknek szóló magazinok… Tovább »