Mai Móni

Napi Szabóné

Széppé, kellemesé teszi a vasárnapot a kirándulás, és annak, aki 6 napot tölt – legnagyobbrészt – zárt helyen, szükséges is egy jó kiadós séta.Országunk minden részében szebbnél szebb kirándulóhelyek várják a dolgozókat, használjuk ki az alkalmat.Ilyenkor megváltoznak a vasárnapi háziasszonyi követelmények is. Nem a jól felszerelt kamra, hanem a jól felszerelt hátizsák válik díszünkre, amiben… Tovább »

Napi Szabóné

A háziasszony keze sok mindent elárul, például azt, hogy gazdája szereti-e a rendet, tisztaságot, és – elárulhatja, hogy hagymát aprítottak-e vele, dinnyét szeleteltek, vagy viktória-porral keverték a padlóbeeresztőt.Ügyes asszony keze titoktartó.  (Pataki Mária: A dolgozó nő háztartása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1956, 33.o.)Előzmény: Szabóné egy napja... Tovább »

Napi Szabóné

Mielőtt belépünk egy üzletbe, gondoljuk végig, mire is van szükségünk. Bent az üzletben is nézelődhetünk, mielőtt odaállunk, hogy diktáljuk napi vásárlásunkat. Nincs kellemetlenebb a kereskedő és az üzletben vásároló vevők számára, mint az olyan asszony, aki vásárlás közben gondolkozik, válogat, kicsomagoltatja, amit már becsomagoltatott. Gondoljunk arra, hogy az eladó – ha udvariasan és mozdulatlan arccal… Tovább »

Szabóné egy napja

  Nagyon örültem, hogy ilyen sokatoknak tetszett Pataki Mária: A dolgozó nő háztartása című könyv bemutatása, a hajmosás gyakoriságára vonatkozó kiegészítéseket meg különösen szívesen vettem, szerintem ezek nagyon sokat hozzátesznek egy adott kor megismeréséhez, hogy miért is írta valaki azt, amit írt, és hát igen, nem feltétlenül ő tévedett – ma mennek máshogy a dolgok.Összefoglaló… Tovább »

A dolgozó nő háztartása

Ezt a könyvet, Pataki Mária: A dolgozó nő háztartása című, 1956-ban megjelent művét a nagymamámtól kértem el jó fél évvel ezelőtt.  Nem értette; kérdőn nézett rám, “mi a csudának ez neked”? Hát, mondtam, mama, korrajz, amúgy meg szórakoztat, nem is kicsit. Az elmúlt napokban csüggtem Pataki Mária szavain, voltak részek, amiket többször is elolvastam, és… Tovább »

Ki volt az az Apicius?

Az ókorból egyetlen szakácskönyv maradt ránk, ez az, amit Apicius nevéhez kötnek.Marcus Gavius Apicius gazdag római patrícius volt, valósznűleg Kr.e. 25-től Kr.u 25-ig élt. Igazi ínyencként rendkívül tékozló életmódot folytatott – ez vezetett halálához is: amikor 100 millió sestertiust kitevő vagyonából már “csak” 10 millió maradt, úgy gondolta, korábbi életszínvonalát nem tudja fenntartani, és méreggel… Tovább »

Balaton, turizmus, ’60-as, ’70-es évek

A nyugati turisták megjelenése komoly veszélyeket is rejt – tudhatjuk meg az alábbi filmből. A szocialista erkölcsökért aggódó filmkészítők (vagy inkább megbízóik) a végén leszögezik: “az idegenforgalom a hatvanas évek elejétől látványos fejlődésnek indult. A pártállam vezetői – felismerve a devizabevételi lehetőséget – semmi kivetnivalót nem látnak a turizmus fejlesztésében. Az MSZMP VIII. kongresszusa pedig… Tovább »

Vasárnapi irodalom

Greguss Ágostnak az étkezés esztétikája témakörében folytatott elmélkedésének befejező szakasza következik. Azon kevesek, akik végigolvasták, talán egyetértenek velem abban, hogy bármennyire is kora legnagyobb esztétája volt, ami a gasztronómiát illeti, ezen a területen nem lehetett túlságosan otthon. Helyenként a történetek hiányosak, a megállapítások erősen vitathatóak. Ennek ellenére kultúrtörténeti szempontból mégis jelentős; na meg, persze, ha… Tovább »

Vasárnapi irodalom

Lassan Greguss Ágost értekezésének végére érünk; talán a legvitathatóbb rész következik – kíváncsi vagyok a véleményetekre. Rögtön az elején felszisszenünk, ugye, és ez a szisszenés időnként vissza-visszatér… Greguss Ágost: Az étkezés aesthetikája V. fejezet: Az étkezés aesthetikája  (Az előző rész folytatása) Az evés, ivás sőt a főzés is- nem művészet. Nem tehetjük meg Hupfmann Antalnak… Tovább »

Vasárnapi irodalom

Greguss Ágost: Az étkezés aesthetikája IV. EVŐESZKÖZÖK (Az előző rész folytatása) (Tál és tányér. Abrosz és asztalkendő.  Kés,kanál.Az egyiptomiak kendőző kanala.  Villa. Asztali fényűzés hajdan és most.  Vendéglői élet.) Az evőeszközök között legrégibb és legelterjedtebb a tál és tányér. Minden egyéb asztali készülékek s eszközök ujabb keletüek és kevesebb nemzetre szoritkoznak.  A mi asztalunkon különösen… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!