Folytatom az őrült diéták bemutatását. Íme. Bujaság ellen Graham keksz Sylvester Graham (1794-1851) a hetednapi adventista egyház lelkésze volt egy olyan korszakban, amikor ezen egyházon belül a táplálkozási és életvezetési reformok minden korábbinál sokkal hangsúlyosabbakká váltak. A mozgalomnak azonban elsősorban nem az egészség megőrzése volt a célja, hanem a bujaság visszaszorítása. Graham azt hirdette ugyanis,… Tovább »

A kávéházakról többször írtam már, most íme, egy kis bulvár a témában a XX. század elejéről.   1926 | Július Csáky Paula, ismert vidéki primadonna, vasárnap este beugrott a szigeti kávéház terraszáról a Dunába A herceg azonnal utána ugrott és kimentette a már fuldokló müvésznőt a Dunából.   Vasárnap este 1/1 8 órakor izgalmas szenzációja… Tovább »

Az alábbi cikk a Huszadik Század című folyóirat 1913. decemberi számában jelent meg.   A jószivü férj Őnagysága zsuron volt a minap. A mulatság egy kicsit elhuzódott és igy bizony már későre járt az idő, amikor végre felébredni méltóztatott. A hálószobában sötét volt, Őnagysága tehát csengetett. Jöjjön be a szobalány és huzza fel a redőnyöket…. Tovább »

A Festetics-könyvtárban végzett kutatómunkám jutalmaként időnként ilyen gyöngyszemekre bukkanok, mint ez, amit az Uj Idők 1935. november 24-i számában olvastam: A Malomszalók és Vidéke címü lap egyik előfizetője a következő levelet írta a szerkesztőnek: “Tisztelt Uram! Néhány nap óta minden reggel találok a tyúkólamban 1-2 tyúkot hanyattfekve, a levegőbe tartott lábakkal, teljesen megmerevedett állapotban. Kérem… Tovább »

Az általam már többször idézett Uj Idők című képes hetilap 1939. február 12-i számában a lap egyik munkatársa, bizonyos H.E. királyok, császárok étkezési szokásairól állított össze egy kis színes cikket. Bár a szerző némely állítását a történelmi leírások cáfolják, a tanulság egyetlen szóban összefoglalható: mértékletesség.   Nagy emberek asztala Van egy régi magyar mondás, így… Tovább »

Többször idéztem már egy-egy írást  Uj Idők című társasági lapból (például Stella Adorján Zsúr és fogyókúra című  gúnyrajzát), amely 1894 és 1945 között jelent meg Herczeg Ferenc szerkesztésében. Most Gyarmathy Irén írását mazsoláztam ki az 1939. február 12-i számból, amelynek címe Egyszerű ebéd – hajdanában. „Végy szép rózsás káposztát, egy kövér tyúkot, vagy pedig egy… Tovább »

Amint azt korábban meséltem, egyik szerzője vagyok a Zala, Vas és Veszprém megyékben működő Zalaco pékség üzletlánc magazinjának. Feladatom többek között, hogy minden számba vadásszak valami régi cikket, ami valamilyen módon köthető a pékséghez. Egyik kedvenc forrásom a Helikon kastélymúzeum könyvtárának folyóirat-gyűjteménye, azon belül is az Uj Idők, amelynek főszerkesztője Herczeg Ferenc volt, amíg csak… Tovább »

Férjem nagynénje, a nagyszerű Kataliszt és In memoriam Gábor Miklós blogok szerzője nem feledkezett meg rólam, amikor a közelmúltban egy 1950-es Színház és mozi c. lapban (márc. 19-i szám) a Szabónés posztok témájába illeszkedő cikket talált “Tervszerűség a háztartásunkban” címmel.A szerzője nem Pataki Mária, hanem bizonyos S.B.Íme. Tegnap találkoztam az állami áruházban Kata barátnőmmel, aki… Tovább »

Azok az olvasóim, akik mostanában találtak a blogra, bizonyára nem értik, kiről van szó; nos, javaslom felkeresni a “Szabóné” címkével ellátott írásokat, hamar kiderül. Mi hárman: Mária néni, a Könyv és én Pataki Mária 1923-ban született; 89 éves tehát. Gyakorlatilag egész életét Lipótvárosban élte le, jórészt a Pozsonyi úton, a leghosszabb hónapokat, éveket egy Katona… Tovább »

Gondoltátok volna, hogy cukrászoknak királyi kollégájuk is volt? A Festetics kastély könyvtárában bukkantam Zsemley Oszkár művére, A magyar sütő-, cukrász- és mézeskalácsos ipar történetére (egyszer már idéztem itt belőle, méghozzá a kifli történetét). A kötet 1940-ben jelent meg, elképesztően alapos mű, a szerző a különböző céhek történetétől kezdve aktuális közgyűléseket is feljegyzett, és hogy véletlenül… Tovább »