Mai Móni

Találkoztam Pataki Máriával

Azok az olvasóim, akik mostanában találtak a blogra, bizonyára nem értik, kiről van szó; nos, javaslom felkeresni a “Szabóné” címkével ellátott írásokat, hamar kiderül. Mi hárman: Mária néni, a Könyv és én Pataki Mária 1923-ban született; 89 éves tehát. Gyakorlatilag egész életét Lipótvárosban élte le, jórészt a Pozsonyi úton, a leghosszabb hónapokat, éveket egy Katona… Tovább »

A Heti Hetes és én

2002-2003-ban a Bálint György Újságíró Akadémia felsőfokú képzésének hallgatója voltam. Kilenc éve dolgoztam ekkor már újságíróként, és az iskola végén ott tartottam, ahol Mikszáth parasztbácsija, aki kiválóan végzett szemműtéteket mindaddig, amíg fel nem világosították arról, hogy akár 1 milliméteres tévedéssel mekkora kárt okozhat. Megijedtem. Hogy milyen bajok lehettek volna, ha… és hogy milyen felelőtlenül álltam… Tovább »

Zugblogger a blogzugból

Mozaikcsaládban él: két gyerek érkezett férjével együtt annak első házasságából, majd született két saját. Három diplomája van: dietetikus, élelmiszermérnök, politikai szakértő. Érdekli minden, ami élelmiszer, étel, gasztronómia és a politika. Hobbijai közé tartozik a horgolás, a fényképezés, a Photoshop. 2007 óta blogol. Ő Altair.– Hadd kezdjem azzal, ami már réges-régóta furdalja az oldalamat: mit jelent… Tovább »

Még ez is én vagyok

Megígértem, hogy folytatom a válaszadást a nekem feltett kérdésekre. Ez a második, és egyben utolsó rész. Jövő péntektől az interjúkban újra én kérdezek.– Mi volt az első sikeres gasztronómiai próbálkozásod? Hány éve ennek?– A tojásrántotta után talán a túrós tésztát tanultam meg leghamarabb, mivel apukámnak ez volt a kedvence akkoriban, amikor én kamaszodtam, és ha… Tovább »

Viki a hegyről

Lassan két éve annak hogy Pettenkoffer Vikit  megismertem; találkozásunk apropója az volt, hogy a Dining Guide részére riportot készítettem róla. Viki ugyanis fantasztikus kecskesajtjairól híres, egyre szélesedő körben. Közte és köztem hamar felfedeztünk néhány hasonlóságot: négy gyerekünk van, és ugyanazon a  napon születtünk. Biztos lenne más is, ha hosszasan kutakodnánk (na jó, a barna haj… Tovább »

Eszter, a kanadai

Eszterrel a barátságunk kezdete nagyjából tizenkét évvel ezelőttre nyúlik vissza. Bár futólag ismertem őt korábban is, hiszen kis város Keszthely, ő pedig a férjem osztálytársa volt általánosban, afféle szia-szia kapcsolatban voltunk. Párjával nagyon fiatalon házasodtak össze, három gyerekük született: Bálint, Orsi és Árpád. Ingatlanközvetítő vállalkozást működtettek, Eszter némettudásának és jó kapcsolatteremtő készségének köszönhetően sokáig egész… Tovább »

ZEKI, a négy lány

Az, hogy Szilvit megismerhettem, az élet egyik ajándékának tartom. Nem viccelek. Rengeteget tanultam tőle az anyaságról, a toleranciáról, noha alapvetően toleráns ember vagyok én magam is. Amint az a blogjából kiderül, gyerekkora nem volt egészen szokványos, Svájcban, egészen pontosan Genfben töltött tíz meghatározó évet, majd hazajött, rövidesen megismerkedett Zolival, férjhez ment hozzá, és megszületett a… Tovább »

Nagycsaládban élni jó!

Kikocs blogjába nem kevésszer feledkeztem már bele, szeretem a stílusát, a látásmódját, ahogy a családjáról, gyerekeiről ír, illetve azokról, amik foglalkoztatják. Réka 7, Nándi 5, Misi 3 éves; Kikocs nyár óta önkéntes munkát végez a nagycsaládos egyesületnél. Azonban úgy tűnik, sosem volt afféle egy helyben ülő típus…– Gyerekkoromban virágot árultam, abból vettem az első bicajomat… Tovább »

Kilenc éhes száj

Újítok. Vagy inkább régiesítek.Nyolc évvel ezelőtt, amikor elkezdtem foglalkozni a nagycsaládos témájú könyv írásával, az volt a fő vezérfonalam, hogy megkérdezek több sokgyerekes (sok >= 3) anyukát tapasztalatairól, és gyűjtök tőlük hasznos ötleteket arra nézve, hogyan szervezhetném mondjuk én is jobban az életemet, életünket. Aztán ez a vonal elsatnyult, a gasztronómia, ami pedig csak álcaként… Tovább »

A nők a tűzhely mellett

Apai nagypapám szenvedélyes régiséggyűjtő volt, összeszedett mindent, ami régi, lehetett az fegyver, jelvény, kitüntetés, pénz, képeslap, könyv, bútor. Azt hiszem, érteni nem igazán értett hozzá, de azért nagyon sok értékes holmit is felhalmozott; számomra ilyenekké váltak mostanában a gasztronómiai témájú könyvek, meglepett, mennyi régi szakácskönyvet vett – bár a mama azt mondja, azok jórészét ő… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!