Vagy valami hasonló. Az eredeti moszkauerben nincs tojás, ellenben van liszt, a paleo verzióba tettünk tojást, cserébe lisztmentes. Valamit valamiért – a csoki és a sült olajos magok ízét így is élvezhetjük. Hozzávalók kb. 20 darabhoz: 20 dkg darált dió10 dkg darált törökmogyoró10 dkg kókuszreszelék4 tojás12 dkg nyírfacukor (vagy más természetes édesítő)fél narancs reszelt héja… Tovább »

Ezt a tortát a kétségbeesés szülte. Pontosabban a szorult helyzet. Vasárnap nincs termelés a cukrászüzemünkben, a cukrászda persze nyitva van. Előfordul, hogy alákalibrálom a szükséges mennyiséget, és olyankor mit lehet tenni? Be kell állnom sütni. Azon a vasárnapon, amikor ez a torta készült, előző napról volt félretéve négy törökmogyorólisztes tortalap. A hűtőben találtam xilittel édesített… Tovább »

Cukrászként teljesen tisztában vagyok vele, hogy januárban a vendégek komoly százaléka a karácsonyi túlkapások okozta lelkiismeret-furdalása miatt nem nagyon mer sütit enni, kivéve, ha az valamilyen szempontból diétásnak nevezhető. Mondjuk, nincs benne liszt meg cukor. Nos, ebben a tortában NINCS!Mondhatnám, hogy gluténmentes, de nem mondom soha az általam készített paleo tortákra – mint amilyen ez… Tovább »

Az elmúlt hétvégén férjhez ment az első lány, akit kisbaba kora óta ismertem. Úgy értem, hogy a szüleivel voltunk/vagyunk jó barátok, és ahogy tanúja voltam a születésének, ahogy láttam felnőni, úgy most láthattam férjhez menni is. Azért ez meghökkentő élmény. Különösebb, mint mondjuk, betölteni a negyvenet. Vagy  negyvenötöt – bár ettől még elválaszt néhány nap…. Tovább »

Sokszor elmondtam már, hogy szívügyemnek tartom azt, hogy az általunk készített paleo torták élményt jelentsenek fogyasztóiknak, véletlenül se legyenek szárazak, fűrészpor-szerűek, azaz olyanok, amilyeneket nagy általánosságban kapni lehet különböző üzletekben. Ennek egy nyilvánvaló feltétele van: a tésztát krémmel kell tölteni, mégpedig olyan arányban, hogy pontosan elérjük a kívánt hatást. A legegyszerűbb módja ennek, ha kókusztejszínt… Tovább »

Ne gondoljátok ám, hogy kifogytam az angliai történeteimből, emlékeztek, a sevillai három napról tizenkét bejegyzést írtam – igaz, akkor eltörtem a könyököm, és mentőautós városnézésben is részem volt -, a négynapos olasz nyaralás is megért hét, sőt könyvajánlóval együtt nyolc posztot, ez meg öt nap volt, de azért ne essetek kétségbe, nem húzom már el… Tovább »

Valljuk be, néha kifejezetten jólesik betegnek lenni. Amikor nem nagyon vagyunk rosszul, csak egy kicsit, épp annyira, hogy mind magunk, mind családtagjaink előtt abszolút igazolt, hogy a napot (vagy netán kettőt!) teljes egészében az ágyban töltjük. Lehet könyvet olvasni – ajánlom például Dragomán György: A fehér király című regényét -, zenét hallgatni – ismeritek Hugh… Tovább »

Nem túl látványos a tányérnyi zöld leves, de higgyétek el, annál finomabb. A házi menzánkra készült, közkívánatra paleózók által is fogyasztható változatban. Nagy demokrácia van ám, közösen vitatjuk meg, mi legyen az ebéd, és lassan már A-B menü is lesz, lévén, hogy időközben egyes kollégáknál fény derült bizonyos táplálékérzékenységre. A spenótleves mindenkinek ízlett, ezért is… Tovább »

Hetente előfordul, hogy felhívnak tortarendelés ügyben, megkérdezik, mik a lehetőségek, én előadom, akkor választ az illető egyet, és megkérdezi: – És az finom? – Nem, dehogy – mondom erre -, csak próbálom elpasszolni a selejtet. Csend. Értetlen csend, úgyhogy megszólalok: – Csak vicceltem. Természetesen finom. Nem készítünk olyan sütit, amiről feltételezhető, hogy nem finom… Néha… Tovább »

Január a diétás desszertek hónapja. Karácsony után ugyanis rendkívül sokaknak támad lelkiismeret-furdalása az ünnepek alatt elfogyasztott kalóriák, illetve a mérleg által mutatott tényszerű adat miatt. Ugyanezt mondják az edzőtermek tulajdonosai is: januárban elárasztják őket a formálódni vágyók, aztán áprilisra már csak a legkitartóbbak maradnak. Nos, ezzel a desszerttel a karcsúsodni vágyóknak kedvezek – illetve a… Tovább »