Az ember életében eljön egy időszak – van, akinél ez marad is aztán, van akinél eltűnik, majd időről időre visszatér – hogy a nyúlgerinckonfit chilis csokoládémártásban, baconbe tekert sárgadinnyecarpaccióval helyett a klasszikus ételekre vágyik, múlt ifjúsága tündértaván a tökfőzelék hattyúi képe merül föl. Kutatni kezd ősei recepteskönyve után, és ujjongva kiált fel, ha sikerül előidézni… Tovább »

Tipikusan a “mi van itthon?”, illetve az ezt követő hűtő- és szekrényajtó nyitogatás folyományaként született étel, amihez viszont elengedhetetlen volt a rizottórizs, például a már nálunk is kapható Arborio vagy Carnaroli.Kis hazánkban a rizs szó kapcsán sokáig csak egy kérdés vetődött fel: A vagy B minőségű? Aztán később jött a barna, meg az előfőzött változatok… Tovább »

Ha bármilyen körülmények között megkérdezem, mi legyen az ebéd, az elsöprő többség egyből rávágja, hogy “mustáros húúúúúús”, esetleg hozzáteszik, hogy krumplipürével. A bármilyen körülményt komolyan gondoltam, mert most, a vírus-dúlta szervezetük is ezt kívánta. (Hozzáteszem, ez valami elbutult vírus lehetett, mert egy nap után mindenki jó lett.) A mustáros hús uralmát próbáltam már megtörni ezzel-azzal,… Tovább »

Amint említettem, kaptam két kiló szürkemarha combot nemrég. Jórészét felszeleteltem és bepácoltam, a maradék fél kilót pedig elkészítettem gulyásnak. Négy óra alatt lettek puhák a kis húskockák… Na, gondoltam magamban, hogyan puhulnak majd meg a szeletek? Először is három napig álltak a páclében, ami a következőket tartalmazta: mustár, fokhagyma, bors, lilahagyma, és persze olaj. A mustárba… Tovább »

Felfedeztem a sütőzacskót. Éva hívta fel rá a figyelmemet; régebben ugyan alkalmaztam néhányszor, de valamiért nem találtam annyira jónak, hogy gyakran használjam. Mostanában viszont próbálgatok ezt-azt, és meg kellett állapítanom: a húsok bizony sokkal ízesebbek így, a levük nem párolog el, hanem finom szaftként megmarad. Az alábbi adagot 5 felnőtt és 6 gyerek ette ebédre,… Tovább »

Hát, erre már készültem. Először Fűszeres Eszter receptje ihletett meg, olyannyira, hogy el is készítettem azt, igaz, nem túl kóser formában, disznóból… Nademost, most lapockát vettem büszkén és boldogan, abból is egy kilót. Fel is kockáztam szépen, és közben elméláztam a készítési módján. A végeredmény aztán így nézett ki: Az íze pedig… Hmmmmmm… (na jó,… Tovább »