Ünnepélyesen megfogadom, hogy a következő három recept fogyókúrás lesz. Vagy legalábbis nem hízlaló. De. Van egy süti, amit muszáj megmutatnom, mert aki csak megkóstolja, rajongója lesz. Ez a diós-habos csokitorta. Amúgy, azt vettem észre magamon, hogy kezdek irigy lenni a receptjeimre, azokra, amelyekért úgy érzem, igazán megdolgoztam, agyaltam rajta, tanulmányútra mentem ötletért, még álmodtam is… Tovább »

Szóval az történt hétfőn, hogy a lányok betegek lettek, főleg Zsófi, akinek már vasárnap este 39,4 volt a láza, aztán hétfő reggel is elég magas volt, tudtam is követni mindaddig, amíg a hülye digitális lázmérőben le nem merült az elem. Higanyosat meg nem lehet kapni.Így aztán aznap csak 2 órára mentem be az egyetemre, mert… Tovább »

Van egy elméletem a svéd mandulatorta eredetét illetően. Mondom, elmélet, de most, hogy már vagy tízszer egymás után megsütöttem ezt a nagyon finom és keresett süteményt, szinte meggyőződésem, hogy valahogy az alábbiak szerint születhetett. Egy szép napon Svenson nagyot sóhajtott, és így szólt kedveséhez: – Ulrike, süss nekem egy jó kis tortát! Ulrike mosolyogva vállalta… Tovább »

Tudom, tudom hogy holnap lesz Valentin-nap, amit nem igazán tudtam magaménak tekinteni soha, de az élet úgy hozta, hogy mégis foglalkoznom kell vele, meg kellett alkotnom a saját Valentin-napi sütimet a kávézóba, mert igény van rá. És ha már, ugye, akkor elmorfondíroztam azon, hogy miért  is ne? Miért is ne találhatnánk meg magunknak a szépséget… Tovább »

Most, hogy útjára indítottam súlycsökkentés célú életmódváltásomat, az élet úgy hozta, hogy különböző süteményeket kell sütnöm ennek-annak. Olyan sütiket gyártok, hogy borzasztó nagy önuralmat kell gyakorolnom ahhoz, hogy ne egyek belőlük.Itt van például ez a mogyorós-vajkaramellás.Hát ez…Akik kóstolták, azt mondták, tiszta Snickers; a receptet Flóránál találtam, kicsit változtattam a mennyiségeken.Életmódváltós sorstársaim, legyetek erősek. Ez most… Tovább »

Bár tartsanak némelyek emiatt gondatlan anyának, a helyzet az, hogy Zsófi szülinapja derült égből egyszer csak itt volt ma reggel.Mentségemre szolgáljon, hogy határidős munkát kellett ma délig befejeznem, ami miatt az utóbbi napokat szakirodalom böngészésével, az elmúlt éjszakát meg szinte pirkadatig a számítógép mellett töltöttem, hogy aztán reggetől újrakezdve a gépelést, délig befejezzem.– Milyen tortám… Tovább »

Az események sodrásában nem is írtam  családunk “tortamérgezéses” időszakának elejéről; nem, nem arról van szó, hogy megmérgezem közeli hozzátartózóimat az általam készített édességekkel, hanem arról, hogy 4-én, 9-én és 14-én szülinap van, mindegyikre készül legalább egy torta (azért legalább egy, mert ha zsúr is van, akkor még egy), így aztán november közepére mindenkinek elege lesz.Úgy… Tovább »

Bence, a mi kis különleges Bencénk 11 éves lett.A sorban ő a harmadik, amikor született, azt hittem, vele megy majd minden, mint a karikacsapás, rutinból; nos, erre alaposan rácáfolt, nála semmi nem úgy működött, mint az előző kettőnél.A legnagyobb különbség közte és idősebb testvérei között az érzékenysége. Annyira finomak a kis adó-vevői, hogy minden rezdülést… Tovább »

A francia csokitorta, ami amúgy nem más, mint egy kicsi brownie, nagyon megihletett. És az jutott eszembe, hogy ha túrótölteléket tennék rá, a tetejére meg még csokit, bizonyára megint sikerülne egy-két elismerő pillantást besöpörnöm. Na nem mintha erre éheznék folyton, de lássuk be, ha már alkotunk valamit a konyhában, jólesnek a dicsérő szavak. Azt előre… Tovább »

Szerencse, hogy ebben a nagy tortagyártó szezonban Bence olyat választott, amelyet nem kellett sütni, főzni, az egyetlen művelet, amiért meg kellett gyújtanom a tűzhely egyik rózsáját, a zselatin felolvasztása volt.A friss tenédzser nagyon elégedett volt az eredménnyel, és a Bogi tortájából megmaradt hamis marcipánoknak köszönhetően ezúttal nem is volt annyira lányos.Bence ugyanis az epres tortákat… Tovább »