Az egyik hely, ahol a süteményeim megkóstolhatóak, a szigligeti Várkávézó. Sokszor, ha épp időm engedi, én magam szállítom ki oda a tortákat, mert a környezet olyan, hogy az már felér egy terápiával. Aztán van kiváló fagyi, kávé…és azt mondják, jó a süti is. Ez lesz a harmadik szezon, hogy együtt dolgozunk, úgyhogy megismertem és megkedveltem… Tovább »

Úszni járunk. Most már mondhatom, hogy járunk, mert a háromnál több, az már járás. Nem megy mindig egyformán. Van, amikor egészen jól veszem az akadályokat, máskor – mint például ma is – úgy érzem, belepusztulok a következő néhány méterbe. Belekeveredem a levegővételbe, vizet nyelek, kissé fuldoklom, aztán egyszer csak jobb lesz. És akkor elérkezik a… Tovább »

Velem is előfordul, hogy egy recept nem úgy sikerül, ahogy kellene. Olyankor két megoldás lehetséges: vagy továbbhasznosítható az elrontott étel, vagy nem. Ha nem, akkor kutya, vagy kuka. Ha igen, akkor kibontakozhat a kreativitás. Na most, gondoljatok bele, hogy nem egy adagnyi bejglitek nem sikerül, hanem négy, és ott álltok 24 kirepedt bejglivel, ami ugyan… Tovább »

Van az úgy, hogy gyorsan kell a torta. Hogy nincs idő hosszasan dolgozni rajta, és ha az ünnepelt maga is egy ilyen gyors torta után vágyakozik, hát az dupla szerencse. Persze, előfordul, hogy valamilyen malőr történik a gyors sütivel – így született nálunk pár éve a hegyomlás torta… De azóta is nevetve emlékezünk meg az… Tovább »

Nem vállalok formatortákat, nem szeretem készíteni, nem is vagyok benne jó. Gondolom. De most egy kedves ismerős kért meg nagyon, hogy egy fog alakú tortát süssek valakinek, ajándékba lesz. És miért fog alakút? – kérdeztem. Hát, mert fogorvos az ünnepelt, felelte ismerősöm. Hú, vontam le a konklúziót, de jó, hogy nem gasztroenterológus. Hogy mást ne… Tovább »

Igen, nekem is Vajda János leghíresebb költeménye, a “Húsz év múlva” jutott eszembe, amelyik ugye úgy kezdődik, hogy “Mint a Montblanc csucsán a jég”, egyik legszebb metaforája pedig a “Múlt ifjuság tündér taván / Hattyúi képed fölmerül”. Mint Vajda annyi szerelmes versének, ennek is Kratochwill Zsuzsanna Georgina, a költő egykori szállásadójának lánya volt múzsája. A… Tovább »

Nemrég megkeresett egy kedves jegyespár, hogy készítsem el én a menyasszonyi tortát az esküvőjükre, egy kérésük volt, hogy a szezon ízeit tartalmazza, és innentől kezdve tulajdonképpen mindent rám bíztak. Szeretem az ilyen feladatokat, mert a napi termelésen túl, végre, legalább egy kicsit kibontakoztathatom a kreativitásomat. Persze, nagy kérdés volt, hogy október 10-én mi lesz a… Tovább »

A minap becsengetett a harmadik szomszéd, akit eddig csak látásból ismertem, és arra kért, süssek a kisfiának tej- és tojásmentes dobostortát. Ez a dobos kísért engem, a legváratlanabb helyzetekben bukkan fel, pedig továbbra is utálom a teteje miatt. De ha a kisfiú azt szereti, hát legyen, gondoltam. Az anyukája azt is elmondta, hogy ő már… Tovább »

Lehet mondani, hogy magánügy, meg hogy biztos azért, mert savanyú a szőlő, de komolyan mondom, nem. Nem is valószínű, hogy akarnék pályázni bármilyen tortával, mert féltem anyukámat. Ne szidja senki.  Összességében az a bajom ezzel az országtortásdival,  hogy egy síkon gondolkodnak a pályázók – vagy nem, csak a zsűri az összes recept közül azokat választja,… Tovább »

Most, hogy legfőbb gyümölcsbeszállítóm, Málnás Miki napról napra több málnát hoz nekem, ráadásul több fajtát, sőt, még szedermálnát is, elérkezett a málnás sütik ideje. Talán azért van ez így időzítve, hogy ne essünk depresszióba az igen rövid eperszezon elmúlásával. Viszont, ahogy érkezünk bele a nyár közepébe, úgy lesz egyre melegebb, és így válik először hőssé,… Tovább »