A galette (galett)a franciák pitéje, na de persze, hogy már az ókorban is. Vagy még régebben, ki tudja. Hiszen semmi extra, tészta és töltelék, aztán megsütjük, akár lepénynek is nevezhetnénk, de jó, rendben, mondjuk azt, hogy galette. Jobban is hangzik. Nyilvánvalóan számtalan variációja létezik, most cseresznyéset készítettem, mert a héten cseresznyés (és meggyes) sütikkel örvendeztetjük… Tovább »

A múlt héten színházban voltam. Voltunk. Baráti társasággal tekintettük meg Örkény: Kulcskeresők című darabját a veszprémi színház társulatának előadásában. Nagyon vártam ezt a programot, régen láttam már valami jó kis darabot, úgyhogy kifejezetten izgatottan ültem be a keszthelyi színház nézőterére. A díszlet egy lakás nappalija volt, de úgy, mintha egy oldalára fektetett, felénk nyitott dobozban… Tovább »

Hagyományos húsvéti étel – igaz, nem nálunk, hanem Angliában  – a hot cross buns, azaz a forró keresztes buci. Pontosan az, amit a neve is kifejez: friss édes zsemle, amelyet két vonal keresztez. Állítólag még a kereszténység előtti korból származik, és a négy évszakot jelképezte a buci négyfelé osztása – de mára a keresztre feszítés,… Tovább »

A sárga túró klasszikus húsvéti étel, bár én életemben először néhány éve találkoztam a recepttel gasztroblogokon. Nem véletlen, mindig a Dunántúlon laktam, ez az édes fogás pedig Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a legnépszerűbb, de az egész Alföldön jól ismerik.  Pár éve mi is elkészítjük, színesíti az ünnepi kínálatot, és több napig eltartható hűtőben. Hozzávalók: 1… Tovább »

Veszprém megyében nőttem fel, középiskolába kerültem át Zalába, Keszthelyre. Vendéglátóipari szakközépbe jártam, amint erről már többször is meséltem, és az iskolához tartozott akkoriban egy étterem és egy presszó: a Juventus és a Juvi. A szakmunkások gyakorlatoztak itt, mi pedig, szakközepesek csak vendégként ültünk be. Na, itt ettem először Zala kockát, jól rá is kaptam, nem… Tovább »

Babapiskótát készíteni nem nehéz, egy buktatója van: ha híg lesz a piskótamassza, szétfolyik, és élvezhetetlen palacsintaszerű képződményeket kapunk. Amint meséltem, francia sütiket sütöttem a múlt héten, az egyik klasszikus volt a Charlotte torta. De nem az a piskótatekercsekkel kirakott tál, amit betöltünk, aztán kiborítunk, hanem ez:Szóval, ez a kis babapiskótával körülkerített, a fenti esetben málnahabos… Tovább »

Állítólag egész héten esni fog, ilyenkor az egyik legjobb benti elfoglaltság, ha nekilátunk sütni. Annak mindenki örül. Lehet belőle családi program, de lehet magányos bíbelődés akár terápiás céllal, az a jó benne, hogy a végeredmény örömöt okoz mindazoknak, akik részesülnek belőle. Egyébként ezt szeretem nagyon a cukrászatban: előállítunk egy csomó alapanyagból egy terméket, illetve sokat,… Tovább »

A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum könyvtárában bukkantam Zsemley Oszkár: A magyar sütő-, cukrász- és mézeskalácsos ipar története című, 1941-ben megjelent, érdekességekben bővölködő művére, amelyből már többször idéztem apróbb történeteket. A kötetben a szerző a címben említett szakmák történeti áttekintésén túl számos kis színes írást felvonultat, némelyik egészen bulváros – miért verte el a cukrászmester a segédet… Tovább »

Ti mit tesztek, ha egyszer kipróbáltok egy receptet, és az nem sikerül? Nem kísérleteztek többet, vagy csakazértis addig dolgoztok vele, amíg egyszer csak olyan nem lesz, amilyennek lennie kell? Nos, velem ez is, az is megtörténik. Legkitartóbb a macaronnal voltam, nem tudnám összeszámolni, mennyi kudarcot éltem át vele, de addig-addig gyűrtem a projektet, amíg végre… Tovább »

Sokszor kérdezték már tőlem, nem tartok-e tanfolyamot, ahol akár macaront, akár tortákat sütnénk. Én erre mindig azt mondtam, hogy lehet róla szó, aztán ennyiben is hagytam a dolgot.  Azonban kicsit több, mint egy éve, valamikor decemberben kedvenc málnabeszállítónk, a Málnás Miki barátnője, Lia  azzal az ötlettel állt elő, hogy ha vállalom, hogy tartok egy macaron-kurzust,… Tovább »