Hogy mi is pontosan a béles, sosem volt előttem tiszta. Mivel általában a rétessel együtt szokták emlegetni, azt hittem, valami olyasmi: feltekert, töltött tészta. Most, hogy alaposabban utánajártam, kiderült, hogy simán csak töltött tészta – két tésztaréteg között a töltelék, és még a tészta sem konkrét: lehet kelt is, vagy leveles, omlós… Én eddig ezt… Tovább »

Klasszikus parasztétel ez itt Zalában, illetve a szomszédos Somogy és Vas megyékben is. Eredetileg valóban aludttejből készítették, mivel mindenhol házi tejet ittak, használtak, a többlet meg aztán megaludt, ugye, és kellett valamit kezdeni vele. Hát ebből lett a prósza. Persze, ma már sokan azt sem tudják, mi az, hogy a tej megalszik. Mert az UHT… Tovább »

Itt a piteszezon, nekem legalábbis az ősz ezt jelenti. A piték nemcsak azért jók, mert általában rendkívül egyszerűek, hanem mert jól eltárolhatóak, és akár tízóraira is elcsomagolhatjuk a gyereknek, hiszen a legtöbb fajta akár kézből is megehető. Az alábbiakban felidézem néhány kedvencemet. 1. Zserbó pite Vékony kakaós tészta, lekvár, rajta dió, azon csoki. Ne vágjunk… Tovább »

Van valaki, aki nem szerette? Aki a falusi búcsúban nem vett ilyet? Aki nem bánkódott felnővén, hogy gyermekkorának egyik emblematikus íze már nincs meg? Mert amit most lehet kapni a búcsúban – már ahol még van ilyesmi -, az már nem az. De ez igen, ez pont olyan, ahogy a nagymama szokta készíteni. Főleg, ha… Tovább »

Néha eszembe jut, vajon hányan olvastok a kezdetektől, vagy legalábbis már jó pár éve, olyanok, akiknek, ha azt mondom, Zsófi vakbélgyulladása, Bálint küzdelme az előrehozott érettségiért, akkor halványan emlékeztek rá, miről is van szó. Azért hozom most fel ezt, mert egy idő után ritkulni kezdtek a blogon a családi történetek – nem véletlenül: kamaszodó gyermekeim… Tovább »

Vajon mi volt előbb, az Eton mess, vagy a Pavlova? Mert az Eton mess pohárba zárt Pavlova. A Pavlova meg a túl jól sikerült Eton mess. Szóval??? Én a következőképp képzelem. Az 1440-ben, VI. Henrik által alapított Eton College-ban állt a bál. Jane-t, a szakácsnőt hívatta az igazgató. – Jane – mondta neki – ez… Tovább »

Noha azt vallom, az ételnek ne legyen szeme, szája, orra, valamiért a lángos egy idő után ilyen vicces formát öntött nálunk. Egy darabig csak szemei voltak (ez volt a kukucskálós lángos, avagy lángosfül), aztán lett szája is. Vidám szája. Az író ebben az esetben nem valamiféle irodalmárt jelöl, hanem a vaj készítése során keletkező, vagy… Tovább »

Rájöttem, hogy számomra a macaron sütés amolyan terápia lett. Talán azért is, mert macaront nem lehet kapkodva készíteni. Megvannak a lépések, megvan az egész folyamat, ami mindig ugyanúgy kell, hogy történjen. Le kell menni szépen a macaron szintjére, és nyugodtan, belégzés, kilégzés, haladni a recepttel. Mert hát vannak olyan napok, amikor az embert kellemetlenségek érik…. Tovább »

Amikor elindultunk Salzburgba, és azon beszélgettünk, mit is nézzünk meg feltétlenül, azt mondtam a férjemnek: mindenképpen kóstoljuk meg a salzburger nockerl-t, mert azt nekem az olvasóim ajánlották. Aztán már a városban sétálgatva, az egyik kávézó – nevezetesen a Café Mozart – utcáról is olvasható árlapján megláttam a keresett tételt, és azt is, hogy 16,50-be kerül,… Tovább »

Ha nem ettetek még cruffint, akkor itt az idő. Nem mondom, hogy egyszerű elkészíteni, mert akkor szimplán hazudnék; de aki szereti a kihívásokat, annak kifejezetten ez a süti való. Croissant muffin formában – a valaha kóstolt összes muffin közül nekem ez ízlik a legjobban. Leveles tésztát kell készítenünk, amihez az első lépés a kelt tészta… Tovább »