Nem tudom, lehet-e annál nagyobb elismerést kapni bloggerként, mint hogy az ember lánya az ő hőn szeretett ifjú férjének az anyja blogjáról főz. Mármint, a blogger lánya a saját anyjáéról, értitek.Az életünk szülőkként nagyon érdekes szakaszba érkezett: ez az elengedés ideje. Hát, komolyan mondom nektek, tíz évvel ezelőtt el nem tudtam képzelni azt, hogy azért… Tovább »

Kaptam négy kiló passzírozott fügét. Vagyis hát, vettem, de persze ilyesmit nem igazán lehet csak úgy venni, hacsak az embert fel nem hívja egy ismerőse, akinek több jól termő fügefája is van, hogy te, most passzíroztunk le négy kiló jó érett fügét, nem kell valamire? Dehogynem, hozd csak nyugodtan.És akkor lelki szemeim előtt megjelennek a… Tovább »

Ó, én tudom, milyen az, amikor nincs pénz. Amikor a rendelkezésre álló bankjegyeknek négy sürgős helye is lenne, de az ember csak egy lyukat tud velük betömni – és akkor legyél kreatív a konyhában. Így voltam akkor is, amikor hét évvel ezelőtt az egyik keszthelyi kávézó tulajdonosa feldobta nekem a labdát: “nem akarsz nekem sütiket… Tovább »

A gibanica olyasmi, mint a lecsó vagy a töltött káposzta: sok nép konyhájában fellelhető, és mindegyik arra esküszik, hogy az övé az igazi. Nos, én ebben igazságot tenni nem tudok, nem is feladatom – azt viszont ki nem hagytam volna, hogy a vendégeink élvezhessék ennek a fantasztikus, a flódni összetettségére emlékeztető süteménynek az ízeit. Alapvető… Tovább »

A trópusi szél torta tulajdonképpen Nóri szülinapi tortájának kissé tovább egyszerűsített változata. Egyszerűsítenem kellett, mert hirtelen és gyorsan kellett egy torta, és ehhez a lapok éppen készen voltak. Amikor a Gasztroangyaltól felhívtak, hogy szeretnének nálunk forgatni, és kellene valamit együtt készíteni Marcsival, olyasmit, ami nem tart órákig, kis gondolkodás után ez a torta jutott eszembe…. Tovább »

Szeretitek az almás pitét? Vagy amúgy az akármilyen almás süteményt? Ha jól emlékszem, otthoni sütögetéseimet almás süteményekkel kezdtem el, mert ha más gyümölcs nem is, de azért alma szinte mindig volt otthon, sőt, volt olyan időszak télen, amikor már muszáj volt kitalálni valamit, hogy fogyjon a pincében tárolt készlet, nehogy megrohadjon, hogy aztán azon bosszankodjunk,… Tovább »

Itt a piteszezon, nekem legalábbis az ősz ezt jelenti. A piték nemcsak azért jók, mert általában rendkívül egyszerűek, hanem mert jól eltárolhatóak, és akár tízóraira is elcsomagolhatjuk a gyereknek, hiszen a legtöbb fajta akár kézből is megehető. Az alábbiakban felidézem néhány kedvencemet. 1. Zserbó pite Vékony kakaós tészta, lekvár, rajta dió, azon csoki. Ne vágjunk… Tovább »

Tisztában vagyok vele, hogy itt a szabadföldi eper szezonjának vége, szinte szemétség, hogy most teszek fel epres receptet, de azért döntöttem így, mert ez a süti más gyümölcsökkel, sőt, akár fagyasztottal is nyugodtan elkészíthető. Nem kell attól tartani, hogy száraz, de tudom, van, akinek ezt nem lehet megmagyarázni, neki készítsetek oda tejszínhabot, de könyörgöm, ne… Tovább »

Szinte mindenki úgy van vele, aki mások számára süt-főz, hogy jólesik a pozitív visszajelzés. Én sem vagyok kivétel, örülök, ha elégedett hümmögéseket hallok onnan, ahol a süteményeinket eszik, főleg, ha nem is tudják rólam, hogy érintett vagyok az ügyben. A minap egy rendezvényre vittem sütiket, amelynek egyébként családilag magunk is résztvevői voltunk. Elhelyeztem az asztalokon… Tovább »

Néha eszembe jut, vajon hányan olvastok a kezdetektől, vagy legalábbis már jó pár éve, olyanok, akiknek, ha azt mondom, Zsófi vakbélgyulladása, Bálint küzdelme az előrehozott érettségiért, akkor halványan emlékeztek rá, miről is van szó. Azért hozom most fel ezt, mert egy idő után ritkulni kezdtek a blogon a családi történetek – nem véletlenül: kamaszodó gyermekeim… Tovább »