A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum könyvtárában bukkantam Zsemley Oszkár: A magyar sütő-, cukrász- és mézeskalácsos ipar története című, 1941-ben megjelent, érdekességekben bővölködő művére, amelyből már többször idéztem apróbb történeteket. A kötetben a szerző a címben említett szakmák történeti áttekintésén túl számos kis színes írást felvonultat, némelyik egészen bulváros – miért verte el a cukrászmester a segédet… Tovább »

Benedek Tibor örökbecsű produkciója, a Bejgli e karácsonyi sütemény különleges tulajdonságáról szól: az elfogyhatatlanságról. “És akkor elmúlt az újesztendő, de nem múla el a bejgli. Elmúlt a Vízkereszt innepe, de nem múla el a bájgli.” Nos, ez csak azért lehetett, mert nem ismerték a bejglitortát, vagy a csokis bejgligolyót. A tennivaló annyi, hogy a megszáradt… Tovább »

Ilyen kis sütigolyókat sokféle alapanyagból elő lehet állítani, mégis, valamilyen oknál fogva a kókuszgolyó a legelterjedtebb. Én sokszor készítek maradék piskótából, mert hát nálam keletkezik ilyesmi is, hiszen cukrász volnék. Na de most maceszből, azaz pászkából gyúrtam golyókat, az ötletet Fűszeres Eszter szakácskönyvében láttam még régen, a pászkát meg valakitől kaptuk pár hete, és mivel… Tovább »

Van annak előnye is néha, hogy a Facebookon kéretlenül elindulnak a videók, így penderült elém ez a desszert is, ami annyira egyszerű, mint a pofon, magamtól mégsem jutott soha eszembe. Pár szóban összefoglalva: a darabolt banánt olvasztott csokiba mártjuk, megforgatjuk pirított mandulában vagy kókuszreszelékben, és jól lehűtjük. Nagyon jó! Először is, fogunk három banánt –… Tovább »

Ismeritek azt az érzést, hogy “mit nem adnék most valamiért, ami tömény csokis”? Én igen. A férjem nem. Na most, akik hozzám hasonlóan átélik időnként ezt az erőteljes vágyakozást, azoknak ajánlom figyelmükbe a most következő sütit. Kávé mellé is kiváló egyébként, és ha már kávé, egy kicsit emlékezzünk meg a régi kávéházi világról – amelyről… Tovább »

Igen, nekem is Vajda János leghíresebb költeménye, a “Húsz év múlva” jutott eszembe, amelyik ugye úgy kezdődik, hogy “Mint a Montblanc csucsán a jég”, egyik legszebb metaforája pedig a “Múlt ifjuság tündér taván / Hattyúi képed fölmerül”. Mint Vajda annyi szerelmes versének, ennek is Kratochwill Zsuzsanna Georgina, a költő egykori szállásadójának lánya volt múzsája. A… Tovább »

Szerepelt már a blogon a Pavlova, aztán az általam praktikusabbnak tartott Pavlova falatok, de az alábbi csokis változat a sütemény új dimenzióját jelenti számomra. Mert csokival minden jobb. Na jó, a húsleves nem. Hozzávalók: 6 tojásfehérje 30 dkg porcukor 3 evőkanál átszitált kakaópor 1 teáskanál vörösborecet (gyümölcsecet, vagy balzsamecet) 5 dkg étcsokoládé, kis darabokra vágva… Tovább »

Azaz tarte. Finom, tömény, igazán jó választás volt a rokonok látogatásának idejére, mert viszonylag kis szeletekkel beérte mindenki, tehát igazán soknak tűnt a 29 centi átmérőjű formában sült pite. A tészta hozzávalói: 20 dkg liszt 10 dkg vaj 6 dkg porcukor 1 tk sütőpor 1-2 ek tejföl csipet só A karamell réteghez: 20 dkg cukor… Tovább »

Nem olyan régen, túl egy igazán zúzós héten, amelynek nemcsak a nappalai, de este tízig-tizenegyig, illetve éjfélig-egyig az estéi is munkával teltek, egyik szombat éjjel úgy feküdtem le, hogy végre vasárnap reggel akár nyolcig is aludhatok. Hajnaltájban arra riadtam fel, hogy azt álmodtam, elfelejtettem egy tortát. Hogy valaki jött érte, én meg ott álltam az… Tovább »

Amikor hűvösebbre fordul az idő, egyre többször jut eszünkbe, milyen jó is lenne behúzódni egy klassz könyvvel valami kényelmes fotelba, meleg pléddel takarózni, teát inni, és valami nagyon csokisat enni hozzá. Ez a sütőtökös torta minden szempontból alkalmas arra, hogy bekerüljön ebbe az idilli képbe. Aki nem szereti ezt a zöldségfélét, ne aggódjon: íze nem… Tovább »