Tudom, hogy sokan azon gondolkodtok, vajon mitől germersdorfi ez a pite, kötődik-e hozzá olyasmi sztori, mint például a svéd mandulatortához? Hát, még nem. A titok annyi, hogy egyik ismerősömnek beérett a germersdorfi cseresznyéje, és ontja kilószámra. Kellett hozzá egy jó recept, és erre a réges-régi bögrésre esett a választásom, amely rendkívül egyszerű, és úgy variáljuk,… Tovább »

Egyre jobb áron egyre finomabb epret kapunk, úgyhogy ontjuk az epres sütiket, végre, végre, végre! Nem is kell túlbonyolítani, engedjük, hogy az egyszerűségben kibontakozzon ez a néhány íz, és egymásba érve fergeteges élményhez juttasson bennünket! Szépen mondtam?Az első lépés az, hogy sütünk egy brownie-t. Itt sokan aztán meg is állnak, nem ok nélkül: a brownie… Tovább »

Gulyásleves mellé, vagy csak úgy magában? Egy jó töpörtyűs pogácsának NAGYON nehéz ellenállni. Nem is mindig kell, azt hiszem. Ebben a pogácsában az a jó, hogy a gyermekkor ízeit hozza vissza, szép réteges a belseje, ráadásul nem tart sokáig az elkészítése: nem kell hajtogatni, pihentetni, hajtogatni, újra pihentetni – ennél sokkal egyszerűbb.Hozzávalók: 60 dkg liszt… Tovább »

Figyelj, ha úgy érzed, túl sokat vállaltál húsvétra, akkor neked mondom: csak pénteken úgy 110-120 tortát kell megsütnöm, igaz, nem egyedül, a munkatársaimmal együtt. Éppen ezért szóltam a kávézósoknak (akikkel együtt dolgozunk), hogy a pénteki gyártási napra ne vegyenek fel több rendelést. Ám egyszer csak csörgött a telefonom, az egyik kávézóból hívtak. – Szia, egy… Tovább »

Az év első medvehagymás alkotása a konyhámban. Babgulyás mellé került az asztalra, egyszerű az elkészítése, azonban a kelesztés miatt nincs kész fél óra alatt. De persze, nem is kell, hogy mindent 15-20 perc alatt elkészítsünk, nem?Amikor Londonban szétnéztem a Waterstones könyváruház szakácskönyves emeletén található  több ezer szakácskönyv között, amellett, hogy kicsit elkeserített, hogy igazából minden… Tovább »

Valljuk be, néha kifejezetten jólesik betegnek lenni. Amikor nem nagyon vagyunk rosszul, csak egy kicsit, épp annyira, hogy mind magunk, mind családtagjaink előtt abszolút igazolt, hogy a napot (vagy netán kettőt!) teljes egészében az ágyban töltjük. Lehet könyvet olvasni – ajánlom például Dragomán György: A fehér király című regényét -, zenét hallgatni – ismeritek Hugh… Tovább »

Hetente előfordul, hogy felhívnak tortarendelés ügyben, megkérdezik, mik a lehetőségek, én előadom, akkor választ az illető egyet, és megkérdezi: – És az finom? – Nem, dehogy – mondom erre -, csak próbálom elpasszolni a selejtet. Csend. Értetlen csend, úgyhogy megszólalok: – Csak vicceltem. Természetesen finom. Nem készítünk olyan sütit, amiről feltételezhető, hogy nem finom… Néha… Tovább »

– Szerintem ez az év sütije. Nekem való – mondta a telefonban Bandi, a zalaegerszegi kávézós, amikor arról kérdeztem, hogy ízlett az aznapi szállítmányban talált újdonság. Eddig ugyanis ez a nagy klasszikus, a linzi torta kimaradt a repertoárunkból. Kár volt kihagynunk, mivel tulajdonképpen roppant egyszerű. Ami itt is nagyon lényeges – bár ezt nem győzöm… Tovább »

Emőke, az úszóedzőnk az egyik edzés végén bizalmasan félrevont, és megkérdezte, tudok-e macesztortát készíteni. – Biztosan – vágtam rá, mert hát gondoltam, mi nehézség lehet benne? Hozzáteszem, sohasem láttam, pláne nem kóstoltam macesztortát, így aztán vakmerőség volt részemről ez a persze, mert hát mi van akkor, ha a hagyományos macesztorta 24 órán keresztül készül úgy,… Tovább »

Azért elérkezett az az idő az üzemi menzán, hogy amikor megkérdezem a kollégákat, mi legyen az ebéd, halk hümmögés a válasz. És akkor jön egy kis fiatal tanuló lány, aki elmeséli, hogy ők szoktak úgy túrós palacsintát készíteni, hogy jénaiban egymás mellé rakják, aztán egymásra rétegezik a feltekert, töltött palacsintákat, és minden sort megkennek porcukros… Tovább »