Sokáig nem vettem csirkeszárnyat, mert röhejesnek tartottam a rajta levő hús mennyiségét. Úgy gondoltam, minek adjak pénzt olyasmiért, aminek nagy része csont, és nem is tudom,mennyit meg kell belőle enni ahhoz, hogy az ember jóllakjon.Aztán a gyerekeim valamelyik gyorsétteremben megkóstolták a ropogós csirkeszárnyat, és utána nem hagytak békén addig, amíg én is el nem készítettem…. Tovább »

Ez is a Patricius Borház által kiírt pályázatra készült, ezúttal a 2009-es Sárga Muskotályhoz.Bár sokan a muskotályról édes nedűre asszociálnak, ez, kérem, száraz bor. És micsoda bor!Érdemes kipróbálni, mondjuk ezekkel a szolid kis falatokkal.Nem kell megijedni a barackpálinkától, nagyjából el is párolog belőle az alkohol, és amit maga után hagy, az valami egészen finom sárgabarack… Tovább »

Tegnapra voltam hivatalos a Diridongó játszóházba, ahol kisgyerekes anyukákkal beszélgettem a főzés körüli témákról. Szóba került az egészséges táplálkozás, a gyerekek szoktatása különböző ételekhez, kérdezték, milyen alapanyag-lelőhelyeim vannak, és aztán elhangzott egy kérdés, amire mindenki várakozóan tekintett rám: mondjak rém egyszerű, gyorsan elkészíthető ételeket. Nahát, azzal meg nem is készültem. Mert felírtam magamnak a bloggal kapcsolatos dolgokat,… Tovább »

Tipikusan a “mi van itthon?”, illetve az ezt követő hűtő- és szekrényajtó nyitogatás folyományaként született étel, amihez viszont elengedhetetlen volt a rizottórizs, például a már nálunk is kapható Arborio vagy Carnaroli.Kis hazánkban a rizs szó kapcsán sokáig csak egy kérdés vetődött fel: A vagy B minőségű? Aztán később jött a barna, meg az előfőzött változatok… Tovább »

Ez a leves azért jó, mert sokféle maradék húsból, bármilyen zöldségből készíthető. Nálunk elég gyakori vendég, az egyik kedvencem. Cipóban az igazi, na de azt azért nem szoktam hozzá sütni, hogy őszinte legyek. Ezúttal a mustáros húshoz vásárolt csirkemellből mentettem meg vagy harminc dekányit, és a piacon vett friss zellert, karalábét, új fokhagymát (tudjátok, amelyik nagyon… Tovább »

Ha bármilyen körülmények között megkérdezem, mi legyen az ebéd, az elsöprő többség egyből rávágja, hogy “mustáros húúúúúús”, esetleg hozzáteszik, hogy krumplipürével. A bármilyen körülményt komolyan gondoltam, mert most, a vírus-dúlta szervezetük is ezt kívánta. (Hozzáteszem, ez valami elbutult vírus lehetett, mert egy nap után mindenki jó lett.) A mustáros hús uralmát próbáltam már megtörni ezzel-azzal,… Tovább »

Felfedeztem a sütőzacskót. Éva hívta fel rá a figyelmemet; régebben ugyan alkalmaztam néhányszor, de valamiért nem találtam annyira jónak, hogy gyakran használjam. Mostanában viszont próbálgatok ezt-azt, és meg kellett állapítanom: a húsok bizony sokkal ízesebbek így, a levük nem párolog el, hanem finom szaftként megmarad. Az alábbi adagot 5 felnőtt és 6 gyerek ette ebédre,… Tovább »