Ma délelőtt felhívott egy, a szívemnek nagyon kedves házaspár egyik tagja, hogy eljönnének a cukrászdába sütiért, mert képzeljem el, ma 50 éve, hogy találkoztak, és szeretnék megünnepelni. 50 éve találkoztak! Én még nem is éltem annyit, pedig már nem vagyok tinédzser. Kérdeztem is tőlük, amikor aztán megérkeztek, hogy ilyen pontosan emlékeztek arra a napra? Igen,… Tovább »

Készülünk már a karácsonyra az üzemben és a cukrászdában egyaránt, nagyjából kialakult, hogy milyen aprósütiket fogunk készíteni. Az eredeti elképzelésünkhöz képest  érkezett egy új ötlet, ami aztán be is épült a kínálatunkba. Ez a kókuszos linzer. Hozzávalók: 30 dkg liszt 20 dkg vaj 15 dkg porcukor 1 tojás 10 dkg kókuszreszelék fél csomag sütőpor Egy… Tovább »

Nagyobbik lányom, Nóri júliusban férjhez ment, és nagy örömmel vetette bele magát a háziasszonyi teendőkbe. Jó ezt látni nekem, bevallom, engem is inspirál, hogy szárnyal a konyhában; egyrészt, büszkeséggel tölt el, hogy sok mindent főz-süt a blogomról (tehát érdemes volt…!), másrészt ötleteket ad a főzéshez nekem is. Egyik alkotása például ez a spagetti, ami 20… Tovább »

A rakott ételek általában munkaigényesek egészen addig, amíg az egyes rétegek alkotóit elkészítjük; utána viszont már gyerekjáték az egész, egymásra rétegezni, megsütni. Viszont az is jó bennük, hogy ha van valami maradékunk előző napról – rizs, pörkölt, sült hús – az akár alapját, vagy egyik elemét képezheti a fogásnak, csak a többit kell hozzá kitalálnunk…. Tovább »

Nem tudom, lehet-e annál nagyobb elismerést kapni bloggerként, mint hogy az ember lánya az ő hőn szeretett ifjú férjének az anyja blogjáról főz. Mármint, a blogger lánya a saját anyjáéról, értitek.Az életünk szülőkként nagyon érdekes szakaszba érkezett: ez az elengedés ideje. Hát, komolyan mondom nektek, tíz évvel ezelőtt el nem tudtam képzelni azt, hogy azért… Tovább »

Gyerekkorom egyik kedvence volt a hortobágyi húsos palacsinta (a gombapaprikás és a milánói spagetti mellett), nagymamám remekül készítette. Így aztán nagyon meglepődtem, amikor tinédzser koromban, vendéglátó szakközepesként beültünk az osztálytársakkal egy étterembe, én egyből kiszúrtam az étlapon nagy kedvencemet, és már épp rendelni akartam, amikor az éttermes családból származó osztálytársam sziszegve súgta oda: – Te… Tovább »

Akinek erről a címről az jut eszébe, hogy garanciális túrógombócokat készítettem, rossz irányba tapogatózik. Bár, a felelősséget vállalom: kiváló gombócok lettek. Úgy négy évvel ezelőtt kísérleteztem ezzel a búzadarához hasonlóan felhasználható alapanyaggal, melyet teljes nevén cassava garinak hívnak, és a manióka nevű növény gyökeréből állítják elő. Ugyanígy a manióka gyökeréből készül a tápióka gyöngy és… Tovább »

Kaptam négy kiló passzírozott fügét. Vagyis hát, vettem, de persze ilyesmit nem igazán lehet csak úgy venni, hacsak az embert fel nem hívja egy ismerőse, akinek több jól termő fügefája is van, hogy te, most passzíroztunk le négy kiló jó érett fügét, nem kell valamire? Dehogynem, hozd csak nyugodtan.És akkor lelki szemeim előtt megjelennek a… Tovább »

Sosem hittem volna, hogy egyszer majd nagyobb tételben fog az üzemünk lakodalmas süteményeket készíteni, persze azt sem gondoltam soha, hogy egyáltalán lesz majd cukrászüzemünk. Nos, egy hirtelen ötlet azt eredményezte, hogy elkezdtünk Budapestre igazi, házias lakodalmas sütiket tartalmazó dobozokat szállítani – de erről írtam legutóbb. Abban a bejegyzésemben azt a sütit mutattam be, amely a… Tovább »

Még nem meséltem róla, és hamarosan pótolom is ezt a mulasztásomat, de a vírushelyzet kitörése után elkezdtünk Budapestre sütiket szállítani; nemrég felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha megmutatnánk a fővárosban, milyen dobozokkal indítják útnak hajnal felé a távozó vendéget egy igazi zalai parasztlagziból. Hát olyannal, amiben van mindenféle jó – zserbó, mézes krémes, hatlapos,… Tovább »