Június 19-én vittünk utoljára Mónisütit Budapestre, és most lám, megint eljött az idő. 2020 sok meglepetést hozott. Sok embert ismertem meg más oldaláról, elmondhatom, nagyon tanulságos ismeretek ezek. A tavaszi karantén időszakban történteket leírtam ebben a bejegyzésben, tulajdonképpen azt is a helyzet adta: a partner kávézóink egyetlen nap alatt – kettő kivételével – bezártak, a… Tovább »

Többen jelezték nekem mostanában, hogy a Mónisüti lelőhelyekről készített térképem valamiért nem elérhető a Google Maps-ben – én sem tudtam előkotorni, fogalmam sincs, mi történhetett -, úgyhogy elkészítettem újra. Ha rákattintotok a térképre, a Google Maps oldalán találjátok magatokat, és ott pontosan rákereshettek a címekre. Jó sütizést! 🙂... Tovább »

A címben olvasható mondat nem az, amivel szívesen szembesül az ember, főleg, ha abban a hitben él, hogy hozzáad valami értéket a településéhez – ez volt az első gondolatom, amikor még valamikor májusban a szomszéd utcából egy hölgy záráskor meglehetősen indulatosan rám borította, hogy elege van abból, hogy a mi vendégeink az ő kapubejárójában fordulnak… Tovább »

Szívügyem, vagy inkább, mondhatom a kollégáim nevében is, szívügyünk, hogy a kisgyermekekkel cukrászdánkba érkező szülők is nyugodtan tudjanak kávézni, sütizni. Éppen ezért, már a két évvel ezelőtti nyitásunkkor létrehoztunk egy aranyos gyereksarkot, amit több kedves vendégünk meg is töltött jobbnál jobb játékokkal, és hálás szülők sokasága mondott nekünk köszönetet az ötletért, mert tényleg nyugodtan tudtak… Tovább »

Az egész úgy kezdődött, hogy vettünk egy lágyfagyi gépet. Nem, nem. Úgy kezdődött, hogy tavaly, még a nyári szezon előtt egy napon azt mondtam a férjemnek: hülyeség, hogy mi a cukrászdánkban nem árulunk fagyit. Ha mást nem, hát legalább a jegeskávéhoz is használható vaníliát, meg esetleg csokit, valami kis géppel. Kis asztali lágyfagyi gép kéne… Tovább »

Adós maradtam azzal a történettel, hogyan kerültek a Mónisütik Budapestre a karantén időszakában. Nos, amikor kitört a vész, a 16 partner kávézónkból, akiknek addig rendületlenül szállítottuk a sütiket, 14 bezárt, egyik napról a másikra. A saját cukrászdánkban is töredékére esett vissza a forgalom a kezdeti dermedtség időszakában, majd kicsivel később egyre kiegyensúlyozottabbá vált, de arra… Tovább »

Kaptunk már egészen korholó hangú kritikát amiatt, hogy valaki elautózott messziről a cukrászdánkba, és mire ideért – valamikor késő délután – már nem volt krémes. Vagy délután 5-kor már nem talált nagy választékot. Amellett, hogy abszolút megértem a vendég csalódottságát, megpróbálom röviden előadni az érveimet is. Az egyik az, hogy mi nem termelünk a fagyasztóba…. Tovább »

Harmadszor ülök neki, hogy receptet gépeljek be egy újabb bejegyzésbe, de egyszerűen nem visz rá a lélek. Ami körülöttünk történik, az most sokkal fontosabb. Arról beszélgettünk a férjemmel, hogy mennyire kiszolgáltatott lény az ember… Gondolj bele, van egy jól működő vállalkozásod, ami tényleg megy. Hitelt veszel fel, hiszen a működés kiszámítható, az emberek veszik a… Tovább »

Nehéz tárgyilagosnak maradnom, és most teljesen megértem, amikor az Oscar-átadáson egyesek borzalmas szentimentális beszédeket mondanak, amiben még a nagynénjük szomszédjának is megköszönnek ezt-azt. Nekem is sok mindenki eszembe jut, aki akár csak egy kicsit is egyengetett az utunkon, hogy a napi három tortától eljutottunk a saját cukrászdáig. Igaz, ehhez az is kellett, hogy a Dining… Tovább »

Ritkán jutok el az ország másik felére, a Dunán – tőlünk számítva – túlra, ami ugye nem a Dunántúl, mert ott vagyunk mi. És amikor pedig eljutok, mindig rácsodálkozom, hogy micsoda klassz helyek vannak  szép hazánkban, és hogy mennyi mindent nem láttam még. Szolnokról úgy fél éve járt nálunk sütizni az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ… Tovább »