Az egész úgy kezdődött, hogy rendeltem néhány karkötőt Éva bloggerkartársnőtől, az Ahogy eszik, úgy puffad blog szerzőjétől. Őt nemcsak a bloggerkorszak hőskorából ismerem, hanem ahogy egyszer a nem túl távoli múltban kibogoztuk, amikor én egy szakdolgozat írásának okán hónapokon keresztül jártam a Heti Hetes forgatásaira, még valamikor 2003-ban, akkor ő ott a főszerkesztő titkárnője volt,… Tovább »

Bálint fiam (21) éjszaka érkezett haza Pécsről. Vele valahogy egész kicsi kora óta nehéz volt megértetnem, hogy ha mindenki alszik, közlekedjen halkan. És ez valahogy még ma sem igazán megy neki. Szóval, miután – feltételezzük: véletlenül – másodszor csapta be az ajtót maga mögött, utána mentem, és fojtott hangon, ámde meglehetősen indulatosan közöltem vele: –… Tovább »

Bogyó a családunkhoz tartozott. Kicsit több, mint hat és fél évig volt velünk. Ma, egy rossz pillanatban, a dolgok szerencsétlen együttállása folytán épp akkor jött az utcán egy teherautó, amikor a kapu két percig – autó bejárás miatt – nyitva volt. Bogyó megrögzötten kergette a teherautókat, nem értettük sosem, miért éppen azokat, de ha alkalma… Tovább »

Emlékeztek Flórára? Ő az a hatéves kis hős, akinek a szülinapi tortáját mutattam meg nektek. Mivel csontvelő-átültetésen esett át épp a szülinapja előtt másfél hónappal, ezért a tortáját meghatározott alapanyagokból, különös gondossággal kellett elkészíteni.  Akinek volt a környezetében hasonló eset, az tudja, akinek nem, az jobb, ha nem tudja meg, mivel is jár egy ilyen… Tovább »

Hát az van, hogy nincs többé általános iskolás gyerekünk, az utolsó is kinőtte. Jól látható a különbség a be- és kilépés között. Mit is mondhatnék? Furcsa kicsit, persze, de hát ez a természetes, nemde? Nem szoktam azon siránkozni, hogy jaj, miért nőttek meg ilyen hamar, pedig milyen aranyosak voltak, mert 1: most is aranyosak; 2:… Tovább »

Nemrég meséltem el a blog Facebook-oldalán, miért is jelöltem annak idején ezt a kis internetes naplót Praktikák sok gyerekhez címmel: a gyermeknevelés idejét akartam megkönnyíteni praktikus tanácsokkal, jó receptekkel, időspóroló háztartás-vezetési ötletekkel. Egy idő után aztán fogytak a praktikák, mivel megnőttek a gyerekek – mostanában azonban pont nekik van szükségük tanácsokra, például a konyhában. Egyetemista… Tovább »

Néha eszembe jut, vajon hányan olvastok a kezdetektől, vagy legalábbis már jó pár éve, olyanok, akiknek, ha azt mondom, Zsófi vakbélgyulladása, Bálint küzdelme az előrehozott érettségiért, akkor halványan emlékeztek rá, miről is van szó. Azért hozom most fel ezt, mert egy idő után ritkulni kezdtek a blogon a családi történetek – nem véletlenül: kamaszodó gyermekeim… Tovább »

Mit tehet az ember, ha a hatodik szülinapja épp a csontvelő-átültetés után nem sokkal éri? Hát ünnepel. Igaz, nem úgy, ahogy más hatévesek. Ha szerencséje van, már épp kijöhet a steril szobából, amelynek több, mint egy hónapon át rabja volt. Igazából, már az is mázli, hogy rabja lehetett, hogy a testvére megfelelt, mint csontvelő-donor, és… Tovább »

Zsófival, a negyedikkel tapasztaltuk meg először azt, hogy milyen is, ha a családban a kicsit, a gyereket kell műteni. Amikor mi, szülők ott állunk a műtő ajtaja előtt, és mást nem tudunk tenni, mint hogy  magunkban az Örökkévalóhoz fohászkodunk, legyen minden rendben. Két szemműtéten voltunk túl, amikor 2009-ben Zsófit vakbéllel is megműtötték. Ez a korábbiakkal… Tovább »

Emlékeztek erre e kislányra ott középen? És itt a kórházi ágyon, vakbélműtét után lábadozva?Nyáron, velem sütögetve?2010-ben, amikor ki kellett húzni a pluszban növő szemfogát?2011-ből? 2012 novemberében, a hegyomlás tortával? 2014-ben, a szeptember 1-i képről? 2015-ben, ott középen, egy forgatáson? 2016-ban, Velencében?2017-ben, megint kalapban? Nos, hát ennek a kislánynak írtuk meg ma a középiskolai felvételire jelentkező… Tovább »