Meséltem már nektek Manciról, 9 hónapos csoki labradorunkról, aki éppen 7 hónapja él már velünk, végtelenül jámbor, kedves jószág. Ezért is engedtük meg neki kicsi kora óta, hogy a cukrászdában legyen, a vendégeket meg szoktuk kérdezni, nem zavarja-e őket a kutya jelenléte, de az esetek zömében azt a választ kaptuk, hogy dehogyis, nagyon szeretjük! Így… Tovább »

Az van, hogy amikor a gyerekek megszületnek, és még kicsik, az ember azt gondolja, hogy a kisgyerekkor irtó sokáig tart. Főleg, ha egyszerre több apróság is van a háznál, nos, akkor egy-egy zűrösebb időszakban akár beláthatatlanul hosszúnak is tűnhet. Aztán egyszer csak észrevesszük a ritkábban látott ismerősök, barátok gyerekein, hogy te jó ég, hogy megnőttek… Tovább »

Most, hogy Manci, a mi 3,5 hónapos csoki labradorunk másfél hónapja velünk van, megfogalmazódott bennem néhány dolog a kutyatartással kapcsolatban. Ugyanis Manci az első kutyánk, akit tudatosan, előre megfontolt szándékkal, ellenőrzött tenyészetből vettük nem olcsón, külön odafigyelve arra, hogy az apa idegen vérvonalú-e. A szülők mindenféle szűrésekkel rendelkeztek, ami szintén fontos, hiszen minél kisebb kockázatot… Tovább »

Tavaly Bence december 1-re rakta össze a nyaralós videót, idén egy hónappal előbb sikerült:-) Valahogy így nyaraltunk mi Zadarban, még mindig teljes létszámban, ami nagyon klassz. Nem tudom, meddig jön velünk mindenki, de amíg így van, addig élvezzük egymás társaságát.  Ha tetszett, lájkoljátok a youtube-on🙂... Tovább »

Hogy milyen öreg blogger vagyok régóta blogolok, az abból is látszik, hogy elsőszülöttünk, Nóri – vagy, ahogy a családban hívjuk: Nonó – 12. születésnapjáról is megemlékeztem már itt, igaz, akkor még bátortalanul, fénykép nélkül. Következő évben aztán fotóval, aminek köszönhetően megörökítődött – van ilyen szó? – első cukrász szárnypróbálgatásaim egyike. Persze, nem számoltam be minden… Tovább »

Ez az egész már nem sokkal Bogyó tragikus távozása után kezdődött. Két kisebb gyermekem egyszer csak mondogatni kezdte, hogy szeretnének kutyát. Engem próbáltak puhítani előbb, mert tudták, ha megnyernek az ügynek, könnyebb lesz Apánál is átvinni a dolgot. – Szó sem lehet róla – jelentettem ki, és itt a témát a magam részéről lezártnak tekintettem…. Tovább »

Nem vagyunk nagy strandolók. Pár órát kibírunk ott, úszkálunk, ugrálunk, de hogy napokig csak fürdéssel töltsük a szabadidőnket, miközben ott vagyunk egy számunkra ismeretlen tájon, az elképzelhetetlen. Így történt, hogy zadari nyaralásunk második napjának reggelén emberemmel azon töprengtünk, mit is csináljunk, ami eléggé aktív, élmény is, szép is? Erre azt mondja ő, hogy mindig is… Tovább »

A nyár elmúltával a cukrászdában jelentősen megcsappant hét közbeni vendégeink száma. Nehéz megbecsülni, melyik nap mennyi torta, illetve rugelach fogy, így aztán előfordul időnként egy kis torlódás. Ez a torták esetében többnyire nem gond, mert három napig mindenképpen fogyaszthatóak, így legfeljebb a következő napra kevesebbet kérek – Murphy törvénye szerint persze akkor meg sokan jönnek,… Tovább »

Akik régebb óta követtek, ismeritek már kedvenc családi tradíciónkat: a szeptember elsejei fotót. 2008. óta minden szeptember elsején megörökítjük iskolába induló gyermekeinket, illetve, mivel már harmadik éve úgy időzítjük a nyaralásunkat, hogy a szeptember elseje még éppen beleessen, hát az aktuális nyaralóhelyen készítjük el a képet. Az is igaz, hogy nem is tudnánk szeptember 3-án… Tovább »

Nem olyan régen részt vettem egy kerekasztal-beszélgetésen, amelynek egyik témája a női önmagvalósítás volt, ezek dilemmáival, család, karrier, időbeosztás, és a többi. A beszélgetésben részt vevők mind amellett voksoltak, hogy igen, ha az ember úgy érzi, hogy váltani kell, akkor váltani kell. A beszélgetés azóta is sokszor eszembe jut. Mert szerintem azért ez nem ilyen… Tovább »