Mai Móni

Keresztujj

Bogyónak kellett valami kutyakajáról gondoskodnom, bementem a henteshez. Ő nyugodt szívvel ajánlotta a csirke far-hátat; mondtam neki, hogy én mindenhol azt olvastam, hogy a csirkecsont nem jó a kutyának, mert szilánkosan törik. Azt mondta erre, hogy a far-hát csontja nem, inkább a liba meg a kacsacsontra vonatkozik ez. Azt tényleg tilos a kutyának adni.– Képzeljétek… Tovább »

Bogyó kontra postás

A minap a postás gyanútlanul jött befelé az udvarunkon át a házhoz, ahogy szokott máskor is, ha aláírandó küldeményt hoz. A kutya minden jövevénynek örül, persze ugrál, és boldogságában pisil. Örült a postásnak is. Annyira, hogy felugrált a kezéhez, és valahogy úgy sikerült lekarmolnia, hogy szegény jóember keze vérzett rendesen. Be is kellett ragasztani.Tegnap aztán… Tovább »

Irigy kutya

A tegnapi poszt végén feltett, a lökdösődésre vonatkozó kérdésemre az egyik kommentelő azt írta, hogy mennyire utálja az Aldiban a pénztárnál a rendszert, hogy egyrészt, lehetetlenség olyan gyorsan kapkodni a cuccot, ahogy a pénztárosnő áthúzza a leolvasón, másrészt meg nincs is hely a feltorlódott holminak. Hát bevallom, ez engem is annyira bosszant, hogy már egyszer… Tovább »

Bogyó és az ellenségek

Újabb két rövid epizód kiskutyánk életéből. Az első: kaland a rettenetes porszívóval. A minőségért elnézést kérek, de nem túl könnyű egyik kézzel porszívózni (legalábbis úgy tenni), a másikkal meg videózni.A második felvétel bizonyítja, hogy nem mindig engedelmeskedik a kis piszok. Az a kis borz-figura volt az első játék, amit nekiadtunk, amikor hozzánk került; azt mondtuk… Tovább »

Ami Bogyót illeti…

Nem akarok kutyás bloggá válni, untatni sem szeretnélek benneteket legifjabb családtagunk kalandjaival, de ma olyasmire derült fény, amitől dobtam egy hátast.Akaratomon, illetve tudtomon kívül mindenkit félrevezettem. Magamat is, persze. Szakértő szemek már itt észrevehetik, miről van szó… Történt még decemberben, amikor Nóra lányommal először szemléltük meg az ebszaporulatot az ő osztálytársáéknál, az anyakutyát látva első… Tovább »

Tudtam, tudtam, előre megmondhattam volna… – színjáték nagycsaládra és kiskutyára

Anya:  Gyerekek, valaki vigye ki a kutyát.Bálint: Oké anya, rögtön… (A telefonjába mélyed.)Anya: Nem rögtön, hanem tényleg most, nézd meg, már szaglászik körbe, keresi a helyet.Bence: Zsófi, most te viszed ki, az előbb én vittem!Zsófi: Neeeem is igaz, én voltam vele utoljára, és anya, most voltunk kint az előbb. Vigye ki a Bálint.Bálint: Oké, rögtön…… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!