Hát ez is eljött, legidősebb gyermekünk, Nóri végleg kirepült a fészekből, a múlt héten férjhez ment, és innentől már ugye elsősorban a férjéhez tartozik, mi pedig szépen hátrébb léptünk, ahogy kell. Az esküvő hetében olyan érzelmi szélsőségeket éltem meg, mint még soha, vagy nem is tudom, talán nagyon régen. Elkapott az “állítsátok meg a világot,… Tovább »

Azt már régóta tudom, hogy sütivel közel lehet kerülni más emberek szívéhez, megolajozza a kapcsolatokat néhány édes falat. De konkrétan arról, hogy házasságot is megmenthet, egy kedves ismerősöm, Hertay Ákos írásából értesültem. A sztori tanulságos, ezért kértem arra Ákost, hadd legyen itt a blogon is olvasható. Nos, íme. Közel 10 éve már, amikor a saját cégem… Tovább »

Nem olyan régen részt vettem egy kerekasztal-beszélgetésen, amelynek egyik témája a női önmagvalósítás volt, ezek dilemmáival, család, karrier, időbeosztás, és a többi. A beszélgetésben részt vevők mind amellett voksoltak, hogy igen, ha az ember úgy érzi, hogy váltani kell, akkor váltani kell. A beszélgetés azóta is sokszor eszembe jut. Mert szerintem azért ez nem ilyen… Tovább »

Az egész úgy kezdődött, hogy rendeltem néhány karkötőt Éva bloggerkartársnőtől, az Ahogy eszik, úgy puffad blog szerzőjétől. Őt nemcsak a bloggerkorszak hőskorából ismerem, hanem ahogy egyszer a nem túl távoli múltban kibogoztuk, amikor én egy szakdolgozat írásának okán hónapokon keresztül jártam a Heti Hetes forgatásaira, még valamikor 2003-ban, akkor ő ott a főszerkesztő titkárnője volt,… Tovább »

– Tartsunk előrehozott házassági évfordulót – javasolta emberem két nappal az emlékezetes dátum előtt, és ennek az ötletnek az apropóját az adta, hogy valamiféle véletlenek egybeesésének köszönhetően négy gyermekünkből egy sem tartózkodott otthon két napig. Kettesben maradtunk, ami azért ritkán esik meg. Életem párja elő is rukkolt azzal, hogy menjünk el kettesben Hévízre, az Öreg… Tovább »

Mindig izgulok, amikor esküvői tortát rendelnek tőlem. Mert az nem olyan, mint egy szülinapi, ami lesz jövőre is, ha idén annyira nem találtuk el a színét, sebaj, a következőre rendelnek mástól, vagy megpróbálom újra én, ki tudja – esküvő nem lesz jövőre megint. Már jó esetben. Mert egyik részről megvannak az igények, elképzelések – aminek… Tovább »

Meséltem nektek a 20. házassági évfordulónkról, az egymásnak adott ajándékainkról, amelyek most is az otthonunk fő helyén láthatóak, és minden nap mosolyt csalnak az arcunkra – hogy ugyanazt a meglepetést gondoltuk ki egymásnak a jeles alkalomra. Bár a mögöttünk tudott húsz évvel is úgy érzem, nagyon sok mindent nem tudunk, hogy rengeteget tanulhatunk még, azért… Tovább »

– Pakolod a bögréket? Én addig elrakom a fűszereket.– Oké. De ne vigyük mindet. Kiválogatom, ami nem kell.– Hát…– Ezt például már dobom is ki.– Dehogyis, az a kedvenc leveses bögrém.– De letörött a füle.– Jó, de ez az egyetlen olyan méretű és formájú, amiből kényelmesen ehetem a levest. Szeretek bögréből levest enni.– Na jó…. Tovább »

Adós maradtam a juhtúrós avokádókrém receptjével, mert a mai napon (még a csütörtökre gondolok, pedig tulajdonképpen péntek van) elég sok minden történt, de ezek közül kifejezetten megviselt az, hogy közelről láttam, hogy meg tudja gyűlölni egymást két ember, akik valaha szerelmesek voltak, akiket örökre összeköt a közös gyerek – de már egymás keresztnevét ki sem… Tovább »

Most nem azért, de tuti, hogy a legjobb férjem nekem van. El tudjátok képzelni a szitut, hogy egy csomó húzós nap után, amiben sok gond és küszködés volt, benzint tankoltok a dízel autóba, és amikor erre rádöbbentek, pont a pisztoly visszahelyezésének pillanatában, és hívjátok a férjet, hogy nagyon rosszat sikerült tenni, az meg csak annyit… Tovább »