Amikor a tanév végén Zsófi zongoratanárnőjének vittünk egy cserepes gerberát, az átadás pillanatában megcsillanni láttam a megajándékozott szemében valamiféle előzetes bűntudatot. Sajnálkozva nézett a szép kis gerberára.– Csak nem te is…? Nálad sem élnek sokáig? – kérdeztem együttérzően.– Nem…sajnos, mindig megfeledkezem róluk – fakadt ki.Tudtam, miről beszél.Mert, én szeretem a virágokat. A virágzókat és a… Tovább »