Háromórás gyalogtúra után – amelyben az ebéd is benne foglaltatott – visszaértünk Lovranba. Feküdtünk egy keveset a szállodában felpolcolt lábakkal, majd indultunk le a tengerhez, fürödni. Strandolás közben aztán eleredt az eső, esett is a délután hátralevő részében, de ez bennünket nem igazán zavart: vigasztalt a tudat, hogy legalább kicsit lehűl a szobánk.Vacsora előtt tettünk… Tovább »

Abban biztosak voltunk, hogy a hotel előtt szerzett stratégiai helyünket nem szabad feladnunk, látva a parkolókért folytatott küzdelmet. Így hát a szállodában magunkhoz vételezett korrekt reggeli után kiballagtunk a buszmegállóba, mert arról korábban informálódtam, hogy a 32-es busszal kiválóan lehet közlekedni a települések között, nem is tudom, honnan indul, és egészen Rijekáig megy. No de,… Tovább »

Sosem voltam még Horvátországban. Olvasmányélményeimben már számtalanszor feltűnt, főleg Abbázia (ma Opatija) ragadta meg a képzeletemet. A város, amely a boldog békeidőkben politikusok, írók, költők kedvelt üdülőhelye volt, amely ma is őrzi patináját – úgy gondoltam, ha egyszer Horvátországba sodor a jósorsom, akkor először oda szeretnék menni.Hát most meglett ez is.Vasárnap váratlanul gyerekek nélkül maradtunk… Tovább »