Egyszer csak telefonált a nagy ismeretlenségből egy szimpatikus férfihang, hogy hát ajánlottak neki engem süti-ügyben – és itt közös ismerőseinkre hivatkozott -, neki pedig június 10-én lesz az esküvője…
– Várj egy pillanatra, nekem a június második szombatja már foglalt esküvő szempontjából…
– Az enyém nem szombat, hanem szerda. Szombaton nem érünk rá, mi is vendéglátósok vagyunk, dolgozunk… A szerdánk viszont szabad, úgyhogy akkor lesz a lagzi.
Nagyon tetszett. Látatlanban azt mondtam, hogy oké, és hogy találkozzunk a következő kedden – amikor mindketten ráértünk kicsit. El is jöttek hozzám egy rettentő zűrös nap után, amikor megfáradva, magam elé nézve ültem a teraszon, szóval jöttek ők, fiatalok, kedvesek és megértőek voltak, megbeszéltük a sütiket. Na meg a menyasszonyi tortát: pucér legyen, de mégis, legyen rajta az egész esküvőn végigvonuló piros alapon fehér pöttyös motívum.
A tészta legyen kakaós, a töltelék mascarponés-málnás. SOK málnával.
Ilyen lett.
Elvittük, átadtuk, megkönnyebbültem.
Azóta tiszta szombat-érzésem van. Csak fura, hogy holnap hétköznap jön…
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Ez olyan szép, mint egy mesetorta! Bele tudnék harapni.