Leves J.O.-tól

Azért, ha választhatok, inkább bögréből, fotelba kucorodva, valami kis filmet nézve, vagy épp magam elé bambulva szeretem kanalazgatni sűrű lét, eszegetni a finom zöldségeket, tésztát…

Régóta izgatta a fantáziámat a csicseriborsó.

Méginkább felkeltette érdeklődésemet, amikor az igazi sólet receptjét kutattam. S bár ehhez végülis nem kellett, úgy érzetem, a közeljövőben muszáj lesz készítenem belőle valamit.

És akkor kezembe akadt Jamie Oliver “A pucér szakács” című könyve, amelynek 27. oldalán oldalán ott díszeleg ez a gyönyörűség, a póréhagymás csicseriborsóleves.

Ő a következő hozzávalókat adja meg:

350 g éjszakára beáztatott csicseriborsó

1 közepes hámozott krumpli

5 közepes póréhagyma

1 evőkanl olívaolaj, diónyi vaj

2 gerezd finomra aprított fokhagyma

só, frissen őrölt fekete bors

9 dl csirke- vagy zöldségalaplé

reszelt parmezán sajt

extraszűz olívaolaj

Ettől annyiban tértem el, hogy az öt póréhagymát kicsit soknak találtam, hármat használtam fel. Továbbá, az előző napról maradt húslevessel öntöttem fel a zöldséget, de nem esküszöm meg rá, hogy 9 dl volt… Hiányoltam a füstölt ízt, ezért a vége felé nagyon apróra vágott füstölt sonkát adtam hozzá.

Tehát, előző este beáztattam a csicseriborsót a kuktába, aztán másnap délelőtt lecseréltem a vizét, mellédobtam azt a krumplit, és főztem. Fél órát pöszörögtettem, aztán lekapcsoltam alatta a gázt, és optimistán várakoztam.

De azért addig is megtisztítottam, és felvágtam a póréhagymát, és az olívaolajon és vajon pirítgattam a fokhagymával együtt. Kinyitottam a kuktát, és rájöttem, hogy nem elég puha a csicseriborsó. Úgyhogy még főztem egy ideig, addig a póréhagymás cuccot parkolópályára állítottam, és pihenésképpen nekiálltam sztrapacskát készíteni (amit majd később posztolok).

Amikor jónak találtam, leszűrtem, és a közben újramelegített póréhoz adtam. Összekevergettem, és felöntöttem a húslevessel.

Ezután főztem vagy egy órát, mert rájöttem, hogy a csicseriborsó még mindig nem elég puha… Közben sóztam, borsoztam, kóstolgattam… És beledobáltam az apróra vágott sonkát. Mmmm, ígéretes volt már ekkor is. A póréhagyma elég jól szétfőtt, de ez engem nem zavart, igazából így szeretem. Végül a felét leturmixoltam, és reszeltem rá egy kis Parmigiano Reggiano sajtot. J.O. tálalási javaslata: a tányérban olívaolajjal meglocsolni, újabb parmezánnal megszórni.

Nagyszerű leves. Igazi télies. Csak a csicseriborsó nem puhult meg teljesen…