Mai Móni

És akkor a ftalátok…

Altair tette szóvá tegnap, hogy ha már riogatok, inkább a ftalátokkal tegyem, mint a Biszfenol-A-val, merthogy a tudomány jelenlegi állása szerint sokkal veszélyesebb, mint az általam kiemelt BPA. Hát tessék.
Előrebocsátom, hogy nem vagyok szakember; amit itt közreadok, azt az internetes kutatásaim eredményeként találtam. Nem célom a pánikkeltés – azt szeretném, ha elgondolkodnánk ezen a kérdésen, esetleg még vitatkoznánk is rajta. Ez ugyanis újabb és újabb információk feszínre kerülését hozhatja magával, amelyek remélhetőleg mindannyiunk érdekeit szolgálják.
A tudatosvasarlo.hu például ezt írja a műanyagok lágyítására használt ftalátokról:
“Ezek a vegyületek megtalálhatóak a PVC padlóban, a mosóporban, a testápoló szerekben, a műanyag használati tárgyakban és élelmiszereinkben is, ahová a feldolgozáskor vagy a csomagolóanyagból kioldódva kerülhetnek. A ftalátok az anyatejben is megtalálhatók, sőt a magzatba is bejutnak.
Egy uniós vizsgálat során megfigyelték, hogy azokban a fiúcsecsemőkben, akik az anyatejjel nagyobb mennyiségű ftalátot vesznek szervezetükbe, kevesebb nemi hormon termelődik. A vizsgálat során 6 ftalátvegyület koncentrációját vizsgálták 130 anya tejében, majd a gyermekek vérét 3 hónapos korukban elemezték, mivel a fiúkban ebben az életkorban kezd növekedni a nemi hormonok koncentrációja. A vizsgált anyatejekben található ftalátok mennyisége a megengedett szint alatt volt.
Meg kell említeni, azonban, hogy az anyatej csak az egyik forrása a ftalát szervezetbe kerülésének. A kutatók megemlítették, hogy nem zárható ki, hogy más a ftaláthasználattal összefüggő tényezők állnak az alacsonyabb nemi hormon szint hátterében. abban is egyetértettek, hogy az eredményeik nem lehetnek érvek az anyatejes táplálás ellen, hiszen ezek a vegyületek megtalálhatók a lehetséges tápszerekben is.”

Egy MTI-hír szerint német kutatók azt állítják, hogy a ftalátok növelik a koraszülött babáknál a májkárosodás kockázatát. A vizsgálatokat a mannheimi kórház intenzív részlegén végezték az intravénás tápláláshoz régebben használatos tasakokkal és csövekkel. A kutatók úgy találták, hogy a DEHP rövidítésű (dietil-hexil-ftalát) anyagot tartalmazó felszerelésből táplált újszülöttek 50 százalékánál alakultak ki májproblémák, míg a ftalátmentes eszközökkel táplált babáknak csak 13 százalékánál.
Altair, aki élelmiszermérnök-hallgató, a következőket írta:
” (A ftalátokkal) kapcsolatosan annyira rám ijesztett a tanár úr, hogy a konyhám pvc-padlóját kőre cseréltem, a sérült felületű műanyagedényeket rozsdamentes fémtálra cseréltem (de az ikejásakat azért megtartottam, mert annak nem sérült a felülete, pedig a habverővel adok nekik rendesen – és bízom a márkában), mert a ftalát kioldódik és belélegezzük. És nem tudtam, hogy a mi pvc-padlónkban használtak-e ftalátot, de azt tudtam, hogy a műanyagtálak és a konyhapultom viszont melamin (tehát menniük kell). A melaminról viszont megtudtam az általam még mindig bojkottált Nestléről, hogy a termékeik gyártásához használt edényekből technológiai szennyezésként belekerül az ételbe. Ha ez igaz, akkor a nyuszi forduljon fel a kakaójával és a műanyagtálgyártók is…
De felhasználják a ftalátokat a pvc-padlón kívül (néha tévesen: linóleum – a kettő nem ugyanaz!), a zsírkréta, a gyurma készítése során, sőt a gyerekjátékok egy részénél is meg a gyógyszeriparban, orvosi eszközök gyártásakor, parfümökben és – mily meglepő – növényirtó szerekben is (vagyis a felszíni vizekbe is belemosódik). A növényirtóban nem tudom miért kell, de a műanyagokhoz az alakíthatóságuk miatt kell hozzáadni. A ftalátokkal ugyanis növelni lehet a tartósságukat és – ami a gyártónak fontosabb – könnyebben alakíthatóak, rugalmasabbak lesznek, ami a formázáskor nagyon fontos.
A ftalátokat is kapcsolatba hozzák az allergiával, asztmával, szintén antiandrogén, elhízást, hormonzavart okoz, sőt rákkeltő is.
A tanár úr nem hitegetett azzal, hogy valaha Mo-n ismernék fel egy műanyag gyártása vagy felhasználása során alkalmazott vagy keletkező vegyi anyagok veszélyességét, mert az élelmiszerbiztonság helyett fontosabb célokra költünk (nem akarok politizálni), de azt viszont elárulta, hogy naprakészek az Uniós irányelvek és más ajánlások tekintetében, sőt a külföldi eredményeket is nyomon követik.”
Végsősoron tehát, ha nem a BPA, akkor a ftalátok – de tény, hogy a műanyagok körül valami bűzlik…

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. muzsi says:

    Hát szuper, erről nem is hallottam még, állandóan azon gondolkodom, hgoy egy tanyát kéne venni, biocsirkét, zöldséget nevelni, meg műanyagot nem használni, meg mittudomén még mit hogy, napersze, képtelen lennék rá. Azért igyekszem elolvasni, miben mi van…

  2. Lidércke says:

    Muzsi, mi egy falu szélére költöztünk. Biokertem van -elvben. Gyakorlatilag nyáron “véletlenül” lepermetezte egy repülő a környéket. 30 napig nem ehettük a saját zöldségünket (amit persze, csak utánakérdezéssel tudtunk meg, maguktól nem tájékoztattak), és a gyümölcsfák levele lepotyogott. Mindenképp ki vagyunk téve a mérgeknek. 🙁

  3. Maimoni says:

    Sajnos ez van, a vízből, a földből a levegőből, mindenhonnan mérgekkel találkozunk. Ebbe talán jobb nem is belegondolni, mert különben az ember még levegőt sem vesz nyugodtan. Nyilván, az ésszerűség keretein belül az ember amit tud, megpróbál kiszűrni.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!