Mai Móni

Ötfűszeres sütőtökös pulyka

Kísérletező kedvem töretlen a sütőtököt illetően, dacára annak, hogy szűkebb környezetem mindezt vegyes érzelmekkel fogadja. Ma például valami egészen fenomenálisat  alkottam (az ötletet a Magyar Konyha aktuális számában talált egyik sütőtökös recept adta, de végül az enyém egészen más lett), aztán az ételt villával turkáló, fanyalgó családtagjaim láttán csak ennyit tudtam mondani: nem vagytok eléggé érettek a konyhaművészetemhez…
Mert mi a baj a sütőtökkel? Az állaga. Azért nem eszik. Ha süteménybe sütöm, mire háromig számolok, el is tüntették; ha levesnek készítem, a színe miatt eleinte vonakodnak, de az íz meggyőzi őket. Ám kockára vágva, tálban sütve, egyszerűen nem megy. Persze, nem vetek rájuk követ, és is csak egy éve barátkoztam meg ezzel a zöldségfélével…

Szóval, előrelátóan mindössze négyszemélyes adagot készítettem, és biztosítottam alternatívát a finnyás társaságnak.
Aki szereti a sütőtököt, és nem tántorítja el, ha kockára vágva kell megennie, az bátran álljon neki. Nekem nagyon ízlik.

Hozzávalók:

1/2 sütőtök
1 édeskömény
8 gyöngyhagyma
1/2 kg pulykamell
kínai ötfűszer keverék (csillagánizs, fahéj, szegfűszeg, édeskömény, szecsuáni bors)
olívaolaj

kis darab rozmaring-ág
só, bors
2 dl fehérbor
néhány deka kecskesajt

A tököt félbevágom, az egyik felét félreteszem, azt majd később megsütöm. A másik feléből kikaparom a magos részt – én ezt soha nem dobom ki: a tökdarabok mellett, alufólián megsütöm a magokat is, nagyon szeretem.
Tehát, a fél tököt több darabba vágom, és megszabadítom a héjától – ez nem holmi könnyed hámozás, inkább gyalulás, vigyázni kell, hogy az ember ne kaszabolja össze a kezét.

Az így kapott gyönyörű színű darabokat nagyjából egyforma, falatnyi kockákra vágom, és egy jénai tálba szórom.
Feldarabolom az édesköményt, ezt is hozzáadom. A nyolc gyöngyhagymát megtisztítom, négybe vágom, és a többi után küldöm. A pulykahúst felkockázom, azt  is a tálba teszem.
Most megszórom az egészet sóval, borssal, nagyjából egy teáskanálnyi ötfűszer-keverékkel, rászórom a rozmaring leveleket, és az egészet jól összeforgatom. Meglocsolom némi olívaolajjal, és aláöntöm a bort, majd a sütőbe teszem, amit 210 fokosra állítok. 40-50 perc alatt sül meg úgy, hogy közben néhányszor átkeverem.
Amikor kész, néhány deka kecskesajtot morzsolok rá.

 

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. starfokker says:

    én szemrebbenés és megjegyzések nélkül, némán ettem volna belőle;)

  2. Maimoni says:

    :)) Az a vicces, hogy eszembe is jutottál, miközben készítettem: nálad találkoztam hasonló ízvilágú ételekkel…

  3. jehudit says:

    Ez nagyon kalsszul néz ki! Megmondom őszintén, hogy nagyon fel tud bőszíteni, ha turkálja a család a kaját. Meg ha finnyáskodnak….

  4. jehudit says:

    Tegnap ovis kiránduás volt. Délután, amikor hazajöttek gondoltam jól fog esni a meleg kaja. Gombakrémleves, töltötthusi. Azt a túrkálást, finnyáskodást. Ú, de mérges lettem. Aztán rájöttem, hogy az ovistársak, meg az ovónénik teletömték őket csokival, meg csipsszel…Végül elmesélték, hogy télleg így volt….. na így alkosson az ember fincsi kaját!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!