Hideg nyalat, spanyol tekercs

Nagyon érdekes az emberek nyári desszertfogyasztási szokásait tanulmányozni: szinte pontosan tudható, hogy 25 fok alatt sok süti fogy, előszeretettel nyúlnak a csokishoz. 25 és 30 fok között kezd erősödni a fagyi, de még a sütinek áll a zászló – abból is inkább a könnyebb habos, gyümölcsös a nyerő. 30 fok fölött a süti háttérbe szorul, és egyre nagyobb teret nyer a fagyi. 35 fok felett a süti nem kell szinte senkinek.

Ezt a tanulságot vontam le az elmúlt nyarak során, amióta cukrászként kísérem figyelemmel a süti-fagyi párharcot. Nemrég írtam a torta történetéről, most a fagyinak jártam utána.

Fotó: Várkávézó

Már az ókori Kínában is ismerték – naná -, aztán a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. Hippokratész orvosság gyanánt írta fel betegeinek, Nagy Sándor pedig a csaták előtt borral, gyümölccsel, jéggel készítve élénkítőszerként adatta a katonáknak. A mai formában ismert fagylalt először a híres párizsi Procope kávéházban mutatták be 1686-ban, itt a XVIII. század végén hatalmas választék volt. Hasonlót nálunk elsőként Fischer Péter cukrász kínált kioszkjában 1837-ben, a budapesti Szervita téren. Távirati stílusban így kezdődik a fagyi története.

Antonio Heliogabalus római császárról (218-222) nem sok jót jegyeztek fel annak idején – négy évig tartó uralkodásának története leginkább kicsapongásairól, vallási őrületéről szól, mégis, azt megtudjuk, hogy minden évben hozatott magának havat a hegyekből és azzal hűtötte testét és italát is. A leírások alapján a császár igencsak túlsúlyos ember volt, és gyakran kergette a nyári hőségben a gutaütés, így amolyan fagylalt-féle fogyasztásával védekezett a meleg ellen. Ha már a császároknál tartunk, Néró is előszeretettel kevert jeget nyári frissítőjébe, amit többszáz kilométer távolságból hozatott. Kedvence volt a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagyi – nemcsak a tűzért volt oda tehát…

A Római Birodalom bukásával eltűnt a fagyi is Európa gasztronómiájából, Marco Polo hozta vissza a Távol-Keletről Európába a fagyi ötletét. A történészek szerint e recept nyomán alakul ki a fagylaltkészítés Itáliában, ahonnan vélhetően Beatrix királyné közvetítésével Mátyás udvarába is eljutott.

XIV. Lajos udvarában féltve őrzött recept alapján készült a hideg édesség, azonban a receptet a király kertésze ellopta, és hamarosan Párizs szerte ismert lett az addig csupán kiváltságosak számára létező desszert. Elsőként a ma is létező Cafe Procope-ban szolgáltak fel fagyit. Ugyan csak citromfagyit árultak, de olyan híres vendégeik voltak, mint Voltaire, Rousseau, Diderot és Napóleon. 1768-ban már egy kis szakácskönyvben is olvashatták a párizsiak a különböző fagylaltrecepteket és készítési eljárásokat.

Magyarországon először 1753-ban jelent meg fagyirecept egy Erdélyben, kéziratban összeállított szakácskönyvben „Epervíz vagy ama jeges lév forma” elnevezéssel. Így hangzik a leírása: az áttört eper levéhez „tölts osztán tisztált nádmézet, abban lévben, hogy édes legyen és süsd meg a jégbe, akár mind addig, míg megfagy”. A fagyasztás módja a következő: „mikor pedig bé akarod hűteni, hogy meg fadgyon, végy jeget, akár havat, a jeget apróra törd és sóval elegyítsd öszve, és így a jég megtartja hidegségét, úgy az a hó is, hogy el nem olvad egymástól.” Az eper és a pisztácia fagyi receptje volt a két ismertetett leírás.

Ezek a fagylaltok azonban inkább még szörbetek voltak; aztán a XVIII. században, Nápolyban cserélték le elsőként a vizet tejre, tejszínre, s ezzel alakult a közkedvelt finomság lassan olyanná, ahogy ma is ismerjük.

A fagyit nevezték jegeczedett tejhabnak, fagyosnak és hideg nyalatnak. A spanyol tekercs elnevezéssel pedig a tölcsért illették, amelyet 1903-ban szabadalmaztattak. Báróczi Sándor (1735-1809) királyi testőr, író 1775-ben alkotta meg a „fagylalt” szót, azonban csak jóval később, a reformkorban honosodott meg nyelvünkben.

______________________________________

Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.

Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)