Tegyük fel, hogy az elkészítendő ebéd zöldségleves és szilvásgombóc. Ezt főzi az ügyes és gyorskezű Kovácsné és a kissé lassúmozgású, de jó beosztású Szabóné. Szerezzünk egy stopperórát és álljunk először Kovácsné mögé. Megnyomjuk a rugót, a mutató megindul és méri az időt. Íme feljegyzésünk:
Kihozza a kamrából a zöldséget, megtisztítja, felaprítja és kevergetve puhára párolja – 15 percMeghinti liszttel, felengedi, felforralja – 12 perckiszalad a kamrába krumpliért, felteszi főni és várja, hogy felforrjon, közben – hogy ne teljék hiába az idő – rakosgat, újságot olvas – 35 perca megpuhult krumplit megtisztítja, előkeresi a krumplinyomót és áttöri – 15 perclisztet, tojást hoz a kamrából, előveszi a gyúródeszkát – 2 perca tésztát összeállítja, kinyújtja, kiszaggatja – 20 perc30 szem szilvát megmos,megszárít, kimagoz – 4 percelkészíti a gombócokat – 10 perczsemlyemorzsát pirít – 5 perctésztafőzéshez vizet forral – 20 perca gombócokat kifőzi – 40 percterít és tálal – 2 perc———————————————————————-180 percÍgy tehát az ebéd a főzés kezdetétől számított 180 perc, azaz három óra alatt kerül az asztalra.Menjünk most át Szabóné konyhájába és kezdjük elölről az ő mérését. Figyeljük, hogyan dolgozik, lassú, kényelmes mozdulatokkal.Előkészíti a gyúródeszkát és minden edényt, amire szüksége lesz. A kamrából egyszerre hoz ki mindent, amire az ebéd előkészítéséhez szüksége lesz, felteszi a krumplit főni – 5 percmegtisztítja, felaprítja a zöldséget és felteszi párolni – 15 percmegmossa, megszárítja, kimagozza a szilvát – 4 percelőkészíti a zsemlyemorzsát, behinti a megpárolódott zöldséget és felönti a levest. Mikor felforrt, helyébe teszi a zsemlyemorzsát és megpirítja – 15 percelőkészíti a tányérokat, poharakat, terít – 5 percidőközben a megpuhult krumplit megtisztítja és áttöri – 10 perca tűzhelyről levett krumpli helyére rögtön odateszi a tésztafőzővizet, kinyújtja a tésztát, elkészíti a gombócokat – 30 percaz időközben felforrt vízben kifőzi a tésztát és tálal – 40 perc———————————————————————Az ebéd elkészült és asztalra került – 124 percazaz két óra és négy perc alatt.
Szabóné tehát egyetlen ebéd elkészítésénél 56 percet takarított meg, de még ezen belül is volt ideje arra – míg a zöldség és a krumpli puhult, a leves felforrt – hogy rendet rakjon, előkészítse az edényeket és elvégezzen olyan apró munkákat, amelyekre Kovácsnénak bizonyára még 10 percre lett volna szüksége.
Ezen a példán világosan beigazolódik, hogy a “sok kicsi sokra megy” elve a háztartásban is érvényesül.
Miben áll szabóné ügyessége? Gyorsabban dolgozik? Kevesebb ételt készít? Jobb a tűzhelye? Nem! Szabóné egyedül azzal takarított meg 56 percet, hogy gondolkozott – mielőtt cselekedett. Nem kapkodott és nem tett egyetlen hiábavaló lépést sem. Nem igaz, hogy fáradtabb lesz a folyamatosan, megszakítás nélkül végzett munkától, hiszen – ha közbe-közbe ácsorogna, várakozna – ugyanúgy elfáradna, sőt… Így viszont marad ideje a gyorsan elvégzett munka után pihenésre is.
A házimunkánál megtakarított percekből tevődik össze az ügyes, jó beosztással dolgozó háziasszony szabadidejének nagy része.
Nagyon sok olyan asszony van, aki úgy gondolja, hogy a háztartásra fordított, leggazdaságosabban beosztott idő is kárbavész. Ezt igazolják azok a háziasszonyok, akik állandóan panaszkodnak:
“Órákon át főzök, tálalom az ételt és tíz perc múlva már nyoma sincs a munkámnak…”
Vagy:
“Hiába takarítok, egy-kettőre kész a rendetlenség…”
Helytelen az ilyen felfogás! Nem kárbaveszett a háztartásra fordított idő, hiszen a háziasszony munkája nyomán válik “otthon”-ná a lakás,és a háziasszony érdeme, ha a szükséges táplálkozáshoz inycsiklandó, étvágygerjesztő ételek kerülnek asztalra. Aki munkáját szeretettel végzi és szívesen, mindennel könnyebben elkészül.
Nos, ugye most már értitek, mi a baj Kovácsnéval?
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Én kész vagyok Szabónétól! 🙂 Én azt hiszem Kovácsné vagyok, mert ma is a gulyásleves és a gofri elég sokáig tartott nekem 🙂
A time management mint látszik, már akkor is ismert fogalom volt. Én ugyanígy igyekszem stratégiailag átgondolni az egymást követő feladatokat és úgy dolgozni, hogy a lehető legnagyobb időtakarékossággal tudjak végezni a feladatokkal.
Azt hiszem kezdem megszeretni Szabónét, mert egyre több hasonlóságot vélek felfedezni kettőnk között ……
Én vállalom, hogy, “Kovácsné” vagyok, mert így érzem jól magam:) Nem szeretném mindenben a tudatosságot, következetességet, tökéletességet keresni. Vagy csak nem tudom??:D
Ilyen értelemben Szabóné vagyok, szánom-bánom 😀 Multifunkcionális, multitaskingoló time manager, szépen szólva :DViszont itt-ott nem hibádzik a számolás? 4 perc alatt kimagoznak 30 szem szilvát, de a zöldséget meghinteni, felforralni 12 perc?
Én komolyan mondom, a napi Szabóné szárnyakat adott! Amióta naponta tuningol Móni Pataki Mária Szabóné példájával, azóta úgy hat rám a dolog, hogy észrevétlen is jobban kezdem használni a logisztikát, mint eddig. Nekem is sikerült időt spórolnom néhány logisztikai bravúrommal. Amit később pihenésre és családra “költhettem”. :DIdáig azt hittem, hogy kapkodó kezű Kovácsné vagyok, de azért be kell valljam, Kovácsnéval szemben – amikor átgondoltam – én is spóroltam volna időt, mert néhány dolgot én is más beosztásban csináltam volna. Bár Szabóné zsenialitásától még messze állok… 😀 Míg a krumplis tésztához a krumplit a leveszöldség tisztítása előtt feltettem volna, addig a terítést biztos, hogy tálalás előttre hagytam volna… Ja, és ott is vesztettem volna értékes perceket, hogy bevontam volna a gyerekeket a tészta gyúrásába, és ugye ők lassították volna a folyamatot… De milyen móka lett volna! :DAz feltűnt másnak is, hogy csak egy tűzhelyet használnak, azaz úgy tűnik csak egy fazék tud egyszerre fönn lenni a tűzön? És ezért is kell olyan boszorkányosan kombinálni?
Nanana, álljunk csak meg, ez nem ér! Hogyhogy a lomha Szabóné ugyanúgy 4 perc alatt mossa-szárítja-magozza azt a 30 szem szilvát, mint a fürge Kovácsné?! Szerintem Pataki Mária csal a Szabóné javára.Juli
Kovácsné vagyok. Nem is tudnék Szabónéként működni, mert akkor a főzés idejére le kellene fagyasztanom a gyerekeket.:))
Az még csak egy dolog, hogy Kovácsnéval baj van, de Szabónéval is, ha neki 124 percbe kerül egy zöldséglevesből és szilvásgombócból álló ebéd elkészítése. Vagy Pataki Máriának nincs fogalma a háztartásról :)Én így csinálnám: krumpli odatesz főni, ezalatt megpucolom és felvágom a zöldséglevesnek a zöldséget, esetleg kimagozom a szilvát. Elindítom a zöldséglevest, ameddig az fő, addig megtakarítom a főtt krumplit és átnyomom, elkészítem a tésztát, befejezem a levest, odateszem a vizet főni, megbögyörgetem a gombócokat, eddig forr a vize, beleteszem a gombócokat és itt kezdem pirítani a zsemlemorzsát. Na ha ez több 90 percnél, akkor világgá lehet menni 🙂
Mit kell különben is 40 percet főzni 30 szem szilvásgombócon?!
Azt szerintem kihagyta Pataki Mária, hogy Szabóné átgondolja, hogy mi is kell a kamrából mindenhez, illetve a karok növesztéséhez szükséges idő is hibázik, ahogy kihozza a krumplit, gyúródeszkát, edényeket, krumplinyomót, szilvát és a többit…Én elég hatékony vagyok logisztikában, de mielőtt nekilátok, sóhajtozok vagy fél órát, hogy mennyire nincs kedvem hozzálátni. Néha annyit, hogy el is telik az idő, és nem is marad semennyi 🙂
Móni, jól adagolod Szabónét… Látszik, egy-egy kis töredék alapján mennyire vagyunk képesek véleményt formálni, ami közel se biztos, hogy helytálló…Szabónét az első bejegyzésed alapján sokan elítélték, pedig ha Kovácsné és Szabóné között csak az a különbség, hogy az egyikőjük átgondolással, jó szervezéssel ugyanazt a munkát hatékonyabban végzi, akkor én szeretnék Szabóné lenni.Nem tudom, a könyvben hogy van, de eddig számomra semmi nem derült ki Kovácsnéról, ami miatt az ő életvitele szimpatikusabb lenne.Nem tudom, Szabóné mennyit foglalkozik a családjával (ezt Kovácsnéról se tudjuk), de legalább rend van nála… (Jó, a reggeli bútorhuzogatás azért már – hmm, hogy is mondjam – eltúlzott. :))Én nagyon kíváncsi lennék több Kovácsnéra is!!! 🙂
Engem annyira lázba hozott ez a Szabóné, hogy elkezdtem a könyvet keresni. De sajnos eddig még egyetlen antikváriumban sem akadtam rá. Ugye nem a többi blog-olvasó vásárolta fel előlem a készleteket? 😉
Hogy én hogy utálom ezt a Szabónét! Ha tudnátok. Például: mekkora konyhapult kell ahhoz, hogy mindent kikészítsen rá főzés előtt, a gyúródeszkával együtt? Amúgy, ha nagyon topon vagyok főzés közben én is tudom jól beosztani az időmet 3-4 fogás kb. 3 óra. Ehhez azt kell tudni, hogy a tűzhelyem annyira lassú, hogy miután felteszem a vizet a tésztának főni, van időm felporszívózni 120 nm lakást és a víz még csak nem is gyöngyözik. Virul nálunk a slow-food mozgalom. De a takarítás … Erzsi
Szia Móni, bocs, hogy itt teszem meg, de mintha nem élne az az e-mail címed, amit tudok. Ez itt most a reklám helye, ha szabad, mert van egy ötgyerekes zeneszerzőnőm 🙂 Róla szól legutóbbi katalisztes blogbejegyzésem, az “Egy klasszikus giccs” – csak a címéből nem derül ki. Szeretettel ajánlom Olvasóidnak és Neked is!
:)Jó az utána lévő véleményeket is olvasni.Azért ne felejtsük el, hogy nekik még nem volt szerintem villany vagy gáztűzhelyük, csak fával fűtötték a sparheltet, ami azért szintén a logisztika része kellett hogy legyen.És a lassúkezű szabóné, ha megnézitek, ugyan olyan gyorsan pucol zöldséget, meg magoz szilvát, szóval tényleg csalás van a dologban. Már csak arra lennék kíváncsi, hogy szabadidejében mit csinálhat, Biztos nézegeti a szekrények tetejét, hogy melyiken ült meg egy kis por :)Vagy átmegy Kovácsnéhez takarítani, mert nem bírja nézni a kupit 🙂
Nekem az a kedvencem, ahogy elképzelem, hogy Kovácsné “ácsorog” a konyhában, vagy a lakás közepén, mert nem tud mit kezdeni magával. Még az életben nem ácsorogtam a saját otthonomban, de olyan volt már, hogy odaégettem valamit, mert leültem kicsit blogot, vagy könyvet olvasni 🙂 Ebből is látszik, milyen szörnyűek vagyunk mi, modern nők 🙂
Na persze….