1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/<p>A krémes nemcsak egyszerűen süti, hanem viszonyítási alap. Vannak cukrászdák, amelyeknek a neve mellé rögtön odateszik, hogy ott a krémest, azt mindenképp meg kell kóstolni, mert ott olyat tudnak, amit máshol nem.</p> <p>Nem valami bonyolult dolog, egyébként, nagyszerűsége főként az egyszerűségében rejlik. Bele kell tenni, ami bele való. Igazi vaníliát - ezzel kapcsolatban kering ugye a valószínűleg nem egyedi esetként megtörtént reklamáció, amikor is a kristályvanilinen szocializálódott vendég szóvá tette, hogy "koszos a krémes", lévén, hogy nem látott még igazi vaníliamagokat az édességekben.</p> [caption id="attachment_16919" align="aligncenter" width="600"]<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2019/04/Mónisüti_új5.jpg"><img class="wp-image-16919 size-large" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2019/04/Mónisüti_új5-600x400.jpg" alt="" width="600" height="400" /></a> Fotó: Penzer Gyula/<a href="http://penzerpix.hu/">PENZERPIX</a>[/caption] <p>Nos, nálunk is "koszos". Sőt, minden magára valamit adó helyen koszos. Az én krémesem sokakéval ellentétben nem magas, hanem inkább nagyobb területen osztom el a krémet, kevés tejszínhabot teszek rá, hogy aztán a rászórt leveles tészta darabok beletapadjanak. A tésztát azért tördelem így össze, mert engem a krémesevésnél mindig zavart a nagy darab tészta, amit persze nem lehetett a villával elvágni, és akkor oldalt jött ki a krém, aztán már csak trancsírozta az ember.... Nos, én ennek elébe mentem, nálunk nem kell a tésztát elvágni, mert már eleve szétdaraboljuk.</p> <p>Amint fentebb utaltam rá, a krémesnek számtalan változata létezik, alapja viszont mindig a jó minőségű leveles tészta. Persze, akkor vagyunk a legelegánsabbak, ha azt is magunk készítjük el, de ha erre épp nincs időnk, módunk, kedvünk, válasszunk jó minőségű boltit: nekem a hűtőpultokban megtalálható tekercses változatok – és nem a fagyasztottak – váltak be leginkább, ezeket ajánlom. A krémes készítéséhez szükségünk lesz egy szögletes keretre, ilyet kaphatunk állítható vagy fix méretben. Hozzávalók 12 szép nagy darabhoz:</p> <p>2 tekercs leveles tészta</p> <p>1 l tej</p> <p>10 tojás</p> <p>30 dkg cukor</p> <p>10 dkg étkezési keményítő</p> <p>5 dkg vaj</p> <p>2,5 dkg zselatin*</p> <p>1 vaníliarúd</p> <p>A krém tetejére:</p> <p>4 dl tejszín</p> <p>2 ek cukor</p> [caption id="attachment_16920" align="aligncenter" width="400"]<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2019/04/Mónisüti_új6.jpg"><img class="wp-image-16920 size-large" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2019/04/Mónisüti_új6-400x600.jpg" alt="" width="400" height="600" /></a> Fotó: Penzer Gyula/<a href="http://penzerpix.hu/">PENZERPIX</a>[/caption] <ol> <li>A tésztalapokat kitekerjük, és sodrófával két sütőpapír között kinyújtjuk kicsit, nagyjából A/3-as lap méretűre. Villával jól megszurkáljuk, és a tepsi hátulján 200 fokos sütőben aranybarnára sütjük.</li> <li>A zselatint öntsük le kb. egy dl hideg tejjel (a megadott tejmennyiségből), és hagyjuk duzzadni nagyjából 5 percig.</li> <li>A tojásokat szétválasztjuk. A tejet a vaníliarúd kikapart magjaival együtt (tudjátok, hogy koszos legyen...) egy lábasban felforraljuk. Egy kis tálban összekeverjük a tojássárgákat a cukor felével (15 dkg), illetve az étkezési keményítővel – a lábasból kivett fél-egy deci tejjel hígítsuk ezt a keveréket, majd sűrítsük be vele a tejet. Tegyük bele a vajat és a duzzasztott zselatint, és kevergessük addig, amíg biztosan fel nem oldódnak.</li> <li>Verjük fel a fehérjéket a maradék cukorral, majd először a sárgakrémből tegyünk át néhány kanállal a habba, keverjük el, utána a habot keverjük bele a krémbe, és lazán forgassuk át addig, amíg homogén nem lesz.</li> <li>A krémeskerettel vegyük körbe az egyik tésztalapot, és öntsük rá az elkészített krémet. Hűtőben dermesszük meg.</li> <li>Verjük fel a tejszínhabot a cukorral, és vékonyan kenjük el a krém tetején.</li> <li>Vágjuk fel kockákra a krémest, majd tördeljük össze a másik lapot, és szórjuk a hab tetejére – de csak közvetlenül tálalás előtt. Így a tészta ropogós marad, és mivel nem egészben van, nem kell a villánkkal jól megkínozni a süteményt, miközben levágunk belőle egy falatot.</li> </ol> [caption id="attachment_16918" align="aligncenter" width="600"]<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2019/04/monisuti3.jpg"><img class="wp-image-16918 size-large" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2019/04/monisuti3-600x400.jpg" alt="" width="600" height="400" /></a> Fotó: Penzer Gyula/<a href="http://penzerpix.hu/">PENZERPIX</a>[/caption] <p>*A zselatinról: hallottam már azt a mondatot nem is egyszer, hogy "ez ám igazi krémes, nem valami zselatinos sz@r!" Nos, én semmi problémát nem látok a zselatinban, természetes anyag, kifejezetten jó a hatása az ízületekre, a porcokra, ezen túl a haj és a köröm természetes növesztőszere. Szóval, nincs a zselatinnal semmi baj, inkább az adagolás okozhat gondot, hiszen ha valamibe túl sokat teszünk, gumiszerű lesz tőle. Ebben a receptben pontosan annyi zselatin van, amennyi ahhoz kell, hogy a süteményünk másnapra se essen össze.</p>richhttps://maimoni.cafeblog.hu/files/2019/04/Mónisüti_új5-150x150.jpg150150