Tihanyban születtek a nagy ötletek

1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Tihanyban születtek a nagy ötletekŐsztől hétfőnként szünnapot tartunk a cukrászdában. Nagyon kell ez az egy nap, van egy kis szusszanásnyi időnk, ha már hétvégéink nincsenek, hát a hét első napján. Emberemmel elhatároztuk, hogy ezeket a napokat kettesben töltjük, igyekszünk valamiféle aktív kikapcsolódást rászervezni, de ha nem megy, akkor is minimum kirándulunk valahova. Mert mi történik, ha nem megyünk sehova? Az ember akarva-akaratlanul is házimunka-végzésbe és ügyintézésbe bonyolódik. Kell idő a pihenésre, a házastársi kapcsolat ápolására. Nekünk a hétfő jelenti ezt az időt. Szeptember 10-e volt az első, gyönyörű, napos, meleg hétfői nap volt; egy húzós vasárnap után, reggel felkelve tanakodni kezdtünk, mit is tegyünk a ránk szakadt nagy szabadsággal. - Nézzünk el Tihanyba - vetődött fel az ötlet, és útnak is indultunk. Tihany tőlünk nincs egyórányi autózásra sem, hamar odaértünk. Leparkoltuk az autónkat valami horror összegért a község központjában, és egyből meg is akadt a szemünk egy szimpatikus helyen, ahol valami klassz reggelit remélhettünk: ez volt a <a href="https://www.facebook.com/tundersziget.tihany/">Tündérsziget</a>.<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_120559.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16241" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_120559-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a>Nem kell meglepődni, hogy a <a href="https://www.facebook.com/tundersziget.tihany/">Facebook-oldalon</a> nemcsak ételek-italok, de ruhák is vannak szép számmal, a tulajdonos ugyanis ezen a klassz kis evős-ivós helyen kívül butikot is működtet, méghozzá pont olyat, ahol nekem való ruhák tömkelege lelhető fel, sajnos. Megreggeliztünk, és persze beszereztem egy-két nélkülözhetetlen alapdarabot a ruhatáramba, majd elindultunk az apátság felé, amely innen pár percnyi séta csupán. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_120110.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16260" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_120110-450x600.jpg" alt="" width="450" height="600" /></a>Az apátságtól indul az a sétány, amely szépen aztán visszakanyarodik a település központjába - és közben élvezhetjük a pazar kilátást. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_113555_1.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16242" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_113555_1-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a> Sajnos, a fényképek - főleg ezek a telefonosak - nem igazán adják vissza azt az élményt, amikor az ember ott áll a Balaton fölött.<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_113603.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16243" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_113603-450x600.jpg" alt="" width="450" height="600" /></a><a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_113635.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16246" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_113635-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a> Nagyon szeretem, amikor a víz türkiz színű, nehezen is mozdultam el. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_113608.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16244" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_113608-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a> Persze, nem vonzott mindig így a természet látványa. Emlékszem, drága nagyszüleim 6-8 éves koromban valami nyugdíjasklubos kirándulások keretében végighurcoltak az egész országon, a leggyönyörűbb helyeken jártunk, és a papám meg a mamám mindig mondta, hogy "kisleányom, odanézz, milyen szép a kilátás" - én pedig ültem durcásan a helyemen, az ötödik ilyen felszólításnál már csakazértsem néztem ki az ablakon, mert úgy voltam vele, hogy nem érdekel az a vacak panoráma. Inkább csak az, hogy mikor érünk már oda??? <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_113614.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16245" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_113614-450x600.jpg" alt="" width="450" height="600" /></a> Most bezzeg, hogy igyekszünk bepótolni több évnyi elmaradt szabadidőt, szívesen gyönyörködöm a tájban, és ha az országnak eddig számunkra nem látogatott helyeire vetődünk, nekem bizony sokszor felsejlik a gyerekkori emlékeimből, hogy én már itt egyszer jártam... <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_114228.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16249" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_114228-450x600.jpg" alt="" width="450" height="600" /></a> Jó, Tihany nem ezek közé tartozik, lévén, hogy az északi parton nőttem fel, itt azért megfordultam egyszer-kétszer, a Tihanyi Apátság kötelező állomása volt mind az általános, mind a középiskolai osztálykirándulásoknak, legalább egyszer. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_114352.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16250" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_114352-450x600.jpg" alt="" width="450" height="600" /></a> Látogatásunkkor egyébként egy komplett busznyi japán turistacsoport is velünk együtt élvezte itt a jó időt, meg a kilátást, meg a hangulatos kis utcákat. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_114521.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16251" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_114521-450x600.jpg" alt="" width="450" height="600" /></a> Az alábbi képet a tilalom miatt egyszerűen muszáj volt elkészítenem... Az értelme egyébként a tiltásnak az, hogy a kerítés túloldalán egy óvoda udvara található, és gondolom, a gyerekek személyiségi jogai miatt nem szabad ott fényképezni, na de ekkor pont senki nem volt az udvaron, így számomra értelmetlennek tűnt a szigor. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_114546.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16252" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_114546-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a> Na szóval, ezen a gyönyörű helyen sétálgatunk, sétálgatunk, amikor is emberem azt mondja: hát én ezt a lötyögést nem bírom. - Milyen lötyögést? - kérdeztem vissza hökkenten, mire ő azt felelte: - Hát, hogy csak itt megyünk céltalanul, és nem csinálunk semmit. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_114759.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16253" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_114759-450x600.jpg" alt="" width="450" height="600" /></a> - Tudod drágám, ezt úgy hívják, hogy kirándulás, meg séta, ilyenkor az ember csak mendegél, és nem igazán csinál semmit. - De én valami aktív pihenésre vágyom - tört elő belőle. - Meg is fogom szervezni a következő hétfőinket, meg én. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_115001.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16254" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_115001-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a> És akkor gondolkodni kezdtünk, milyen aktív pihenést iktathatnánk be egy-egy napra. - Biciklitúra - mondta -, még jó idő is van hozzá. Úgysem nyáron kell biciklitúrázni, negyven fokban. Ilyenkor a legjobb. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_115031.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16255" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_115031-450x600.jpg" alt="" width="450" height="600" /></a>Igaz, fontolgattam magamban. - Meg aztán - folytatta -, raftingolhatnánk is. Úgyis régóta ki akartam már próbálni. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_115252.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16256" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_115252-450x600.jpg" alt="" width="450" height="600" /></a>Nos, a nyári, <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/2018/09/13/kajakozzunk-a-zrmanja-folyon/">Zrmanja folyón végrehajtott kajaktúra</a> után már nem is tartottam ezt olyan vad gondolatnak. Miért is ne...? <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_115519.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16257" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_115519-450x600.jpg" alt="" width="450" height="600" /></a>Máris itt volt két ötlet, de azért nem volt ám olyan rossz ez a tihanyi semmittevés sem. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_115609.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16258" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_115609-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a>Miután megcsodáltuk az önfeledten szelfiző japán turistacsoportot, az autónk felé vettük az irányt. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_120032.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16259" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_120032-450x600.jpg" alt="" width="450" height="600" /></a>Tihanyból Balatonfüredre autóztunk, itt egyetlen célunk volt, hogy meglátogassuk a szívünknek kedves Pazar kávézót. Utána hazafelé vettük az irányt, de nem a 71-es úton, hanem a Balaton-felvidék kis településein keresztül. Zánkán ebédeltünk a Neked főztemben, ahol még sosem csalódtunk az ételekben, ám most valami nagyon meglepett. Ásványvizet kértem - kaptam egy gyönyörű, formatervezett üvegpalackot, az volt ráírva, hogy Thoreau. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/thoreau.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-16271" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/thoreau-276x600.jpg" alt="" width="276" height="600" /></a> Mivel még nem hallottam erről az ásványvízről, pár kattintással kiderítettem, hogy tulajdonképpen szűrt csapvizet kapunk csodás üvegben, 750 forintért. Ráadásul ilyen vizet a legmenőbb hazai éttermekben lehet inni. - Hogy mi mennyire híján vagyunk az üzleti érzéknek...! - csaptam a homlokomra. - Beszereltettük a víztisztítót a cukrászdába, nem kevés pénzért, igaz, nem ez a neve, és gyakorlatilag ingyen adjuk a vendégeknek a tisztított, szűrt vizet a kávé mellé, meg ha csapvizet kér valaki, szintén ebből kap. Ahelyett, hogy csináltatnánk harminc darab üveget, és fél literenként elkérnénk érte - jó, nem 750, csak 400 forintot... Nem tudom, nekem ez sántít. Pedig: nincs környezetszennyezés a műanyag palackokkal, és nyilvánvalóan, bárki víztisztítót szereltet fel, annak költsége van, nemcsak az egyszeri beszerelésnek, hanem a karbantartásnak is. Mégis, az, hogy elkérjek ennyi pénzt a csapvízért, bármennyire is tisztított... Biztos bennem van a hiba. Ezen beszélgettünk, miközben hazafelé autóztunk. És aztán neki is láttunk a következő kiruccanás átgondolásának: aktív lesz, az biztos - szögeztük le. Úgy is lett. Folyt. köv.richhttps://maimoni.cafeblog.hu/files/2018/10/IMG_20180910_114352-150x150.jpg150150