1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Hány imádság a bableves?<p>Noha az első klasszikus értelemben vett szakácskönyv az ókori Rómából maradt ránk – erről, illetve szerzőjéről, <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/2012/01/21/ki-volt-az-az-apicius/">Apiciusról írtam már</a> - recepteket, ételkészítési leírásokat az egyiptomi fáraók korából is örököltünk, a Biblia pedig – Mózes első könyvétől kezdve – komoly ételkészítési és vendéglátói kultúrát mutat be.</p>
<p>Azt pontosan tudjuk, hogy a franciák első szakácskönyvét V. Károly (majd VI. Fülöp és VI. Károly) főszakácsa, Guillaume Tirel Taillevent (1310-1395) írta La Vianider címmel. A megjelölés Húsoskönyvként fordítható legpontosabban, azonban a nagy séf műve általános receptkönyvként is szolgált.<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/11/a7-3.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-12464" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/11/a7-3.jpg" alt="a7" width="220" height="330" /></a></p>
<p>Angol területről nagyjából ugyanebben az időszakban, 1375-ben keletkezett II. Richárd konyhafőnökének két műve, Németországban pedig egy würzburgi kódex részleteként 1350-ben rögzítenek receptes könyvet. Olaszországban ekkor már tizenhárom hasonló gyűjtemény lelhető fel.</p>
<p>1467-ben jelent meg a késő középkor egyik leghíresebb szakácsa, Maestro Martino de Rossi műve „A konyhaművészet könyve” (Libro de Arte Coquinaria) címmel, amelyet még ma is jelentősnek tartanak az olasz gasztronómiai irodalomban.<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/11/a7-4.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-12465" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/11/a7-4-600x432.jpg" alt="a7" width="600" height="432" /></a></p>
<p>A Maestro 1430 táján született, és az évszázad végén halt meg. Előbb a milánói Sforzáknál, majd a Vatikánban dolgozott, ahol kreativitása igazán kibontakozott: új ízeket kezdett használni az akkoriakhoz képest, szegfűszeggel és gyömbérrel ízesítette az ételeket, ami még szokatlan volt. Nagy újítása volt a fasírt, ez nyárson sütött hústekercset takart, nem pedig a mai fogalmaink szerint darált húsból készített húspogácsát. Szintén nevéhez fűződik a száraztészta készítése: „a tésztát a napon szárítsd meg és eláll akár 2-3 évig is. Meg lehet főzni vízben, vagy húslében, ízesíthető sajttal, vajjal, fűszerekkel.” – írta. E felfedezése mindenképpen forradalminak nevezhető.</p>
<p>Ételeit a domináló alapanyag színe szerint osztályozta, könyvében vannak sárgák (pl. a sáfránytól), zöldek (petrezselymes fogások), fehérek (a mandulásak). A főzés időtartalmát nem percekben, hanem egy-egy imádságban határozta meg – így aztán a kulináris élvezetek mellett komoly befolyást gyakorolt az utána főzők lelki üdvére is…</p>richhttps://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/11/a7-4-150x150.jpg150150