1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/<p>Ha a fánk eredetét szeretnénk felkutatni, egészen az ókori Egyiptomig jutunk vissza: II. Ramszesz, egyiptomi fáraó (Kr.e. 1290 – 1224) sírjának domborművén már látható afféle „fritőz”, amelyben két rabszolga csiga alakú süteményeket készít.</p> <p>Ha hazai vonatkozásokat keresünk, azt találjuk, hogy nem hiányzott a zsírban sült édes tészta Mátyás király asztaláról, felesége, Beatrix honosította meg nálunk, aki vélhetően az itáliai karneválokon ismerkedett meg a finomsággal. Egyes források szerint ugyanakkor széles körben csupán a 19. században terjedt el hazánkban, méghozzá a Dunántúlról indulva vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor édességként fánk kerüljön az asztalra.</p> [caption id="attachment_11034" align="aligncenter" width="600"]<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/01/a149.jpg"><img class="size-large wp-image-11034" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/01/a149-600x405.jpg" alt="A mi fánkunk" width="600" height="405" /></a> A mi fánkunk[/caption] <p><a href="https://maimoni.cafeblog.hu/2010/08/23/szalagos-fank-lepesrol-lepesre/">Itt találod az én szalagos fánk receptemet lépésről lépésre.</a></p> <p>Másik legenda alapján egy néhai osztrák pék, bizonyos Krapfen özvegyének köszönhető a tészta nálunk is népszerű formája. A férj halála után az asszony vette át az üzletet; egy napon, amikor a kenyér nem készült el a szokott időre, s a sorban álló vevők már egyre cifrább megjegyzéseket tettek, a dühös pékné egy darab tésztát hozzá akart vágni valakihez. Nem jól célzott, és a kenyértészta a forró zsírral teli lábasba pottyant, ahol illatozva aranysárgára sült... Igaz-e a történet vagy sem, nem tudjuk, az viszont tény, hogy a bécsiek a fánkot Krapfennek nevezik.</p> [caption id="attachment_11031" align="aligncenter" width="600"]<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2015/11/a19.jpg"><img class="wp-image-11031 size-large" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2015/11/a19-600x398.jpg" alt="Beignet" width="600" height="398" /></a> Beignet[/caption] <p>A franciák szintén egy asszonynak köszönhetik a beignet[binyé]-jüket, egészen pontosan Marie Antoinette-nek, aki egy álarcosbálban kóstolta először, és azonnal kötelezte udvari cukrászát a zsírban sült édesség bevezetésére. Ez a fánk annyiban tér el a miénktől, hogy a tésztát nem kerekre szaggatják, hanem késsel négyszögletesre vágják.</p> [caption id="attachment_11032" align="aligncenter" width="600"]<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/01/a147.jpg"><img class="size-large wp-image-11032" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/01/a147-600x450.jpg" alt="Churros" width="600" height="450" /></a> Churros[/caption] <p> </p> <p>Aztán itt van a spanyol churros, amelynek a masszáját nyomózsákból, csillagcsövön keresztül ejtik a forró olajba, vagy a görögök loukoumades-e, amely golyóként sül meg.</p> [caption id="attachment_11035" align="aligncenter" width="600"]<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/01/a150.jpg"><img class="wp-image-11035 size-large" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/01/a150-600x400.jpg" alt="loukoumades" width="600" height="400" /></a> Loukoumades[/caption] <p>Nem feledkezhetünk meg az <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/2012/05/15/amerikai-fank-avagy-donut/">amerikai donut</a>-ról sem, persze, ezt már praktikusan (és jóval egészségesebben, persze) fánksütő formában, a sütőben sütik. Állítólag a legnagyobb fánkfogyasztók a kanadaiak, akik természetesen juharsziruppal öntik nyakon.</p> [caption id="attachment_11033" align="aligncenter" width="600"]<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/01/a148.jpg"><img class="size-large wp-image-11033" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2016/01/a148-600x450.jpg" alt="Donut" width="600" height="450" /></a> Donut[/caption] <p>A cseh tarkedli vagy talkedli szintén formában sül, tésztája kissé lágyabb, mint a mi fánkunké, a kész sütemény állaga valahol a fánk és a palacsinta között határozható meg. A szlovákok siskát esznek, a szlovének krofit, kárpátalján biljázst, a székelyeknél pánkót, Horvátországban fritulát, Hollandiában oliebollent, Izraelben szufganiot-ot – és igen, ez mind-mind a fánkot takarja.</p>rich