<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mai Móni</provider_name><provider_url>https://maimoni.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maimoni</author_name><author_url>https://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/</author_url><title>Mit csinál egy nő...</title><html>Nem szoktak annyian hívni telefonon egy nap, mint ahányan ma - és valahogy mindenkinek feltűnt, hogy nem olyan a hangom, mint lenni szokott. Beteg voltam. Remélem, holnap már nem leszek az, és be tudom pótolni azon munkáimat, amik ma elmaradtak.

- Látod - jegyezte meg cinikusan az egyik telefonáló -, nem eszel cukrot, aztán máris ágynak dőlsz.

Feküdtem, még a fejemet sem nagyon tudtam felemelni, annyira fájt. Hányingerem volt, ami időnként csillapodott. &quot;Hozzál nekem kólát&quot; - mondtam elhaló hangon életem párjának, aki időnként benézett hozzám, hogy vagyok. Vissza is tért egy üveggel hamarosan. &quot;Ó, azt hittem cukormenteset hozol&quot; - nyöszörögtem, &quot;tudod, hogy nem eszem cukrosat&quot;. &quot;Jó, jó&quot; - mondta erre ő -, &quot;de hát tudod, hogy a kóla csak cukorral az igazi?!&quot;

Nem értik. Nem, és nem.

Aztán volt, hogy a hányinger nem maradt inger többé, a gyomrom tartalma kiutat keresett magának. Amit utána tettem, azzal kapcsolatban eszembe jutott egy nemrég hallott standupos poén; Bödőcs Tibor mesélte, hogy a nagymamáját műteni kellett, ennek alkalmából a nagypapát - aki negyven éve nem mozdult ki a faluból - látogatásra alkalmas állapotba hozták: haj-, szakáll-, bajusz-, orrszőr-nyírás, öltöny, nyakkendő, kalap. Nagymama épp akkor ébredt az altatásból, amikor beértek hozzá, ránézett a papára, és ez volt az első mondata:
- Jaaaj, hát csak ezt az inget találtad...?
Szóval, hívott egy ismerősöm, aki leginkább szaunamester, amúgy kiváló pincér, a &lt;a href=&quot;https://www.facebook.com/bisztroklub?fref=ts&quot;&gt;Péntek Esti Bisztró Klubos &lt;/a&gt;vacsoráink szpíkere, stand up comedyben őstehetség. Na, mondom neki, te jutottál eszembe, miután hirtelen látogatást kellett tennem a mellékhelyiségben. Pontosabban, egy jó poén. Ugyanis, mit gondolsz, mi volt az első, amikor végre kiszabadultam onnan?
- ??
- Ráálltam a mérlegre.

Hallottam, ahogy a kormányt csapkodta, úgy nevetett, közben kiabált: meg van véve! Meg van véve!!!

&lt;a href=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2015/01/diet-398613_1280.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-large wp-image-9152&quot; src=&quot;https://maimoni.cafeblog.hu/files/2015/01/diet-398613_1280-600x398.jpg&quot; alt=&quot;diet-398613_1280&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;398&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

Na de tényleg, ami miatt azt mondom, mindenképp megéri a cukormentesítés: két hét alatt mínusz három kiló! És ez most nem poén.</html><type>rich</type></oembed>