1.0Mai Mónihttps://maimoni.cafeblog.humaimonihttps://maimoni.cafeblog.hu/author/maimoni-2/Többször idéztem már egy-egy írást  Uj Idők című társasági lapból (például Stella Adorján<a href="https://maimoni.cafeblog.hu/2012/04/18/zsur-es-fogyokura/"> Zsúr és fogyókúra című  gúnyrajzát</a>), amely 1894 és 1945 között jelent meg Herczeg Ferenc szerkesztésében. Most Gyarmathy Irén írását mazsoláztam ki az 1939. február 12-i számból, amelynek címe Egyszerű ebéd - hajdanában. <a href="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2013/08/kicsi.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-5900" alt="kicsi" src="https://maimoni.cafeblog.hu/files/2013/08/kicsi-600x207.jpg" width="600" height="207" /></a> <blockquote><i>„Végy szép rózsás káposztát, egy kövér tyúkot, vagy pedig egy ludat, forrald föl zsíros, vastag szalonnával, stb…” – Nem is merem folytatni a töltöttkáposzta elkészítésének leírását, ahogy az 1700-as évek Szakáts mesterségnek könyvetskéje megszabja.</i> <i>„Végy hozzá…” – hangzik az előírás a hajdani háziasszony pontosan betartotta az utasításokat. Ma? A háziasszony azon töri a fejét: melyik ételből mit hagyhatna ki, hogyan ossza be a leggazdaságosabban? De nézzünk meg most egy régi „egyszerű ebédet” abból az időből, amikor a menü összeállítása még nem volt gazdasági probléma. </i> <i>A tornácos kúrián nagy a sürgés-forgás. Az utcára nyíló nagykaput reggel óta nem zárták be. Egymásután gördülnek a kocsik az udvarra. Van olyan vendég, aki három nap és három éjjel utazott, hogy a meghívásnak eleget tegyen. A nap legkimagaslóbb eseménye természetesen – az ebéd.</i> <i>A díszesen megterített asztalnál a háziasszonyé a főhely. Tőle jobbra és balra az előkelő hölgyek és urak ülnek, az asztal végén a fiatalság. A párolgó leves már tálalva várja a vendégeket.</i> <i>Finom, erős húsleves, melyből nem sajnálták a marha- és tyúkhúst, borsot, petrezselyemgyökeret, sáfrányt, gyömbért, sőt még rizskása is főtt benne. A leves előtt nem maradhatott el az étvágygerjesztő kupica pálinka. Második fogás a nyársonsült tehénhús, vöröshagymával tűzdelve. Közben meghányják-vetik az ország ügyeit, versengve dícsérik a háziasszony főztjét, a házigazda borait, a merészebbek egy-egy tréfát is megkockáztatnak, sorra kerülnek az elmaradhatatlan pohárköszöntők (már akkor is voltak, akik ezalatt elbóbiskoltak), miközben az általános tetszésnyilvánítás mellett behozzák a töltöttkáposztát. És hogy e nehéz étel meg ne feküdje a gyomrukat, - vagdalt disznó- és tyúkhússal töltött sülteket ettek, melyeket jól megborsozva és borral leöntve tálaltak. Sokan ezzel gyógyították gyomorbajukat, - állítólag sikerrel. Az ebéd végére maradt a mustos pecsenye, a cseh rántott, a bábafánk, gomolya, és a legfinomabb gyümölcsök. </i> <i>Az ebéd csekély három-négy óra hosszat tartott. Ebéd után az urak a pipatóriumba vonultak, ahol cigányszó mellett estig elpolitizáltak. </i> <i>Igy volt hajdanán. Ma már gyakoribb a kismenü és a – szódabikarbóna.</i></blockquote>rich